hacsaknem

Hát ezt is megértük, kérem szépen. Nincs itt semmiféle elírás, félreértés. Hogyaszongya Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az arcába tolt mikrofonnak: akinek nem tetszik a rezsicsökkentés, akár el is mehet innen. És a szolgáltatókra gondol. A rezsicsökkentés szakértőjévé és bősz védelmezőjévé előlépett, nem éppen eredetiségéről ismert Semjén Zsótti megmondta a tutit. A fantáziátlanság, mint olyan, természetesen átsütött a mondanivalóján, de őt sem azért szeretjük, mert annyira vág az agya, és olyan okosakat mond.

Olvasom, hogy Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület elnöke "Turista vagyok, nem magyar" feliratú pólót ajándékozott Bajnai Gordonnak Kolozsváron. A volt magyar miniszterelnök értelmiségiekkel, vállalkozókkal, a romániai magyarok parlamenti képviseletét ellátó politikai szervezet (RMDSZ) elnökével folytatott megbeszélést, és mint mondta, tájékozódni, ismerkedni ment Erdélybe.

Az erdélyi vendégszeretet világhírének szellemében fogant szívélyes fogadtatás alapvetése: az erdélyi magyarok nem felejtették el, hogy az a kormány, amelynek Bajnai Gordon előbb minisztere, később miniszterelnöke volt, hogyan viszonyult a határon túli magyarokhoz (2004. december 5. traumája) illetve, hogy „Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt egyszer sem látogatott el Erdélybe, csak most, a választások előtt egy évvel, szavazatokért kuncsorogni jött ide".

Olvasom, hogy Orbán Viktor felért a csúcsra. A brüsszeli uniós csúcstalálkozón zsebre dugta a kezét, körülnézett és elégedetten nyugtázta: a napra lehet nézni, de rá nem. Ilyen kiugró sikereket ország még  nem ért el, mint Magyarország, és tulajdonképpen nem is érti, hogy lehet ezekkel a rosszul teljesítő országok élén álló, Cameron-Merkel típusú dilettánsokkal egy asztalhoz ülni.

El nem tudom képzelni, mi lett volna, ha az Index újságírói nem fotóznak budit és kivillanó hasat a szárszói, Farkasházy-féle összeboruláson. És végképp nem tudom, mi lett volna Bayer Zsolttal, ha megkésve bár, de nem tartotta volna feltétlenül szükségesnek, hogy megmondja a magáét a témával kapcsolatban. Emígyen:

Nem sűrűn szoktam ByeAlex Facebook oldalát tanulmányozni, így sajnos nem értesülhettem első kézből arról, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank már nem annyira frissropogósvadiúj elnöke „különleges ezüst emlékérmével” tüntette ki az Eurovíziós Dalfesztiválon 10. helyen végzett, filozófusból pszichedelikus-posztrockban utazó hipszterré avanzsált nagyon szerény, nagyon magyar fiatalembert.

A Farkasházy Tivadar szárszói mellékhelyisége által elhíresült hétvégi balliberális dzsembori után újra kesernyés szájízzel vehettük tudomásul, mire képes, és minőségében milyen szintet bír megütni egy - állítólagos rendszerváltást előkészítő - ellenzéki megmozdulás. Amelyet ezúttal Budapestre, a Vértanúk terére projektáltak. 13 párt és civil szervezet - köztük az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Fodor Gábor-féle Liberálisok és a Hálózat a Tanszabadságért az Orbán-kormány leváltására alkalmas demokratikus egység létrehozásának jegyében hirdetett meg demonstrációt.

Nem többet, nem kevesebbet kér (követel?) a Szellemi Honvédelem Mozgalom, és tekervényes nyúlványai, úgy mint a Civil Összefogás Fóruma és társai. Mert mióta nekünk szellemi alapon szerveződő honvédelmünk is van, bármi megtörténhet velünk. Még az is, hogy lemondatunk egy uniós biztost. Konkrétan azt, akivel legendásan jó viszonyban állunk, akivel rossz házasságra emlékeztető komoly múltú csatározások kötnek össze, és akitől ugyanezek a viták választanak el: Reding igazságügyi biztost.

Hogy kellően témábavágó, úgy értem Farkasházyba vágó legyek, hogy elmondhassam én is, mint mások, hogy Szárszónak is egy a vége, íme: igencsak tele van/lett a (H)hócipőm  ezzel a hétvégi balliberális dzsemborival. Ahol túl sok szó esett a korszakváltás-kormányváltás szükségességéről, de mégis túl dohos volt a levegő ahhoz, hogy bármilyen üdítő, politikai értelemben vett éghajlatváltozás szele pofán nyaldoshatott volna.

De most komolyan, Viktor...egy hét nem telhet el úgy, hogy ne ragadtasd magad valami olyan kijelentésáradatra, amelyet akkor sem lehet szó nélkül hagyni, ha az ember szándékosan befogja fülét-szemét-száját. Úgy látom, nem bírtad ki, hogy erre a hétvégére is ne időzíts egy vörös kakas meséjét is kajánul megszégyenítő dörgedelmet. Miszerint a saját lábán áll az ország.

Mi következik abból, hogy egy ellenzéki parlamenti párt – az éppen elfogadás előtt álló törvény elleni tiltakozásképpen - elfoglalja az elnöki pulpitust a parlamentben, molinót feszít ki, és megállás nélkül hazaárulózik? Amellett, hogy szépen példázza, hogy a parlamenti munka, a törvényhozási tevékenység, és az Ország háza miként válik politikai értelemben közönséges cirkuszi mutatványokra alkalmas eszközzé és tereppé, hogy miként lehet újabb könyörtelen csapást mérni a „hazaárulás” szó tartalmi kiüresítésére, a végkifejlet szempontjából semmilyen következménnyel nem jár: a törvényt így is, úgy is elfogadják.