hacsaknem

Amikor pedig az Európai Unió egy újabb igazságtalan támadásra készült a rezsicsökkentés miatt Magyarország ellen, betört az országba az évszázad dunai árhulláma, és a magyarok két heti szakadatlan küzdelem során legyőzték a természeti csapást. (...) Ma már tisztán látni, hogy ez fordította meg a lelkekben a már feladás felé araszoló érzéseket. Ez hozta meg a lelki fordulatot, ez hozta meg a győzelmet. Ezután elhittük, hogy amit eddig elvégeztünk, nem volt hiábavaló. És valóban (…), jönni is kezdtek sorban a látványos gazdasági eredmények. Jó érzés, hogy végre annyi év után nyugodtan, kellő mértéktartással, arányérzékünket megőrizve (…) arra gondolhatunk, magunk is elhihetjük, volt értelme a küzdésnek.

Ha hiányzik a lelki dimenzió, a közösség, a valahová tartozás élménye, akkor a materiális dolgokat sem tudják élvezni az emberek, ha pedig megvan, akkor az életminőségbeli javulást is jelent. Nem az én szavaim ezek, hanem a nemzet legnagyobb politikus lelkészének, és legsikeresebb lelkész politikusának moralizálási kényszertől vezérelt megszólalása a Fidesz-KDNP kormányzás minőségi vonulatáról. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint e nagyszerű kormány feladatának tekinti, hogy az elsősorban a materiális dolgokra figyelő „has-magyarokat” meggyőzze arról, hogy szívük is van. 

"Mostantól számítva pontosan 72 órája maradt az ügyészségnek, hogy törvényes kötelezettségének végre eleget téve egyszer és mindenkorra felszámolja ezt a gennyláda náci hírportált. Nincs melléduma, nincs egyfelől-másfelől! Tessenek az ügyészségnél azonnal a két hátsó lábukra állni, mert kezemben a kréta és indulok a Legfőbb Ügyészség épületéhez ugróiskolát rajzolni." Nem lehetne ő Deutsch Tamás, ha nem ezekkel a trágárságtól-trivialitástól duzzadó sorokkal tiltakozna az ellen, hogy Dezső Andrást, az Index újságíróját náci telefonbetyárok zaklatják egy cikke miatt. Amely zaklatókkal kapcsolatos szálak egyértelműen a nyíltan uszító és gyűlölködő Kuruc.info hírportálhoz vezetnek.

Mióta tudjuk, hogy Magyarország jobban teljesít, egyértelmű okunk van annak is örülni, hogy sokunk minden havi bérével ellentétben a magyar állami cégek vezetőinek javadalmazása is jobban teljesít. Olvasom, hogy millió forintban kifejezve egy-két számjegyű prémiumban részesül némely állami cég vezetője. Nem, rosszul mondom. Több tucat állami vállalat közül csak kettő olyat talált a Blikk - a Magyar Posta Zrt. és az Erzsébet Szállodák Nonprofit Kft. - ahol így Karácsony előtt a kimagasló teljesítményt ne díjazták volna. A karcsúsított állami bürokrácia életet jelentő testéből.

Ha valamilyen úton-módon annyit is tudnék vagy akarnék szívni, mint Jamaica egy egész éves fűtermése, akkor sem biztos, hogy megérteném azt a "a világmindenséget mozgató hihetetlen logikát", amely szerint Széles Gábor feltaláló-kutató, médiamágnás, gyáriparos-üzletember, politikai szakértő, békemenetes alappillér, és a Fidesz hátországot gondosan építő opportunista esze működik. És nem is kellene megértenem, ha azok közé a kontraszelekción átesett, magas pozícióba került, befolyásosból nagyon befolyásossá vált no name-ből big name-é avanzsált senkik közé tartozna, akik képesek volnának hallgatni a megfelelő pillanatokban. Ez a csávó nem olyan. Nagyinterjúkat ad, amelyeknek minden szava fáj, öl, butít és nyomorba dönt.

Azzal egyáltalán semmi baj nem lehetne, hogy a köztévének vannak elvei. Sőt. Az már sokkal nagyobb baj, ha a köztévének nincsenek elvei, és azokból nem akar engedni. A történet egyszerű és triviális: Gyurcsányék nem hajlandóak csak azért befáradni az MTV stúdiójába, hogy a bajai videóról kérdezzék őket, a köztévé meg nem hajlandó másról társalogni a DK-val. Az alakulat közleményben bírálja a "Fidesz-televízió ocsmány propaganda hadjáratát", a csatorna meg természetesen visszaszól: hogy az európai unió normái, hogy a magyar médiatörvény, hogy a pártatlanság, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás, hogy az alkotók függetlensége, és az elvek, a mindenek fölött álló elvek. Gyönyörű.

Az nem lenne baj, ha Matolcsy György, az MNB felkent elnöke nem az MNB felkent elnöke lenne, és a játszótéren fenyegetné pajtásait, hogy most már jó volna elhagyni a grundot, fiúk, mert kell itt nekem a hely.  Dacára annak, hogy a közelmúltban én is teljesen hiábavalóan adtam ultimátumot egyidejűleg Vlagyimir Putyinnak és Angela Merkel asszonynak, hogy méltóztatnának lemondani funkciójukról, mert engem baromira idegesít a fejük, mégsem teljesen világos, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökével hogyan szaladhatott el annyira az unortodoxia lova, hogy az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosát távozásra szólítsa fel azért, mert szerinte az Európai Unió félrekezelte a válságot. Hát így. Nem tudom mennyi megfeszített gondolkodás előzte meg ezt a bátor beszólást, vagy mennyi nyugtatóra mennyi alkoholt kell inni ahhoz, hogy egy jegybankelnök ilyen mértékben győzze le gátlásait, de a helyzetet mindenképpen siralmasnak találom.

Bevallom, már nagyon hiányzott az életemből a legújabb, kihagyhatatlan Bayer-tabletta. A dolgok éppen jelenlegi állásáról.  A cáfolhatatlan, de mégis mindig tisztára mosni kívánt, megerősítést igénylő pártigazságról. A legfrissebb, még forró, meleg, csillogóan fényes foglalkoztatásra vonatkozó statisztikai adatokról, a negyven éves történelmi szintre nyomott inflációról, Magyarország példátlan gazdasági növekedéséről. Amely utolérhetetlen kormányzati eredményeket a baloldal minden adandó alkalommal eldugdossa, letagadja, megmásítja, és amelyekkel kapcsolatban folyamatosan hazudozik. Következésképpen keserves lehet neki. Mert mi itt tulajdonképpen a Paradicsom kellős közepén üldögélünk, és nem is tudjuk milyen jó nekünk.

Eddig úgy voltam vele, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert a Fidesz azon kevés politikusai között tartottam számon, akik - bár munkaköri leírásukból adódóan nyilván a legritkább esetben sem tehetik meg, hogy szakmai érvekre hivatkozva belepiszkoljanak a magyar unortodox gazdaságpolitika ventilátorába - visszafogottan teszik a dolgukat, és lehetőség szerint nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormánypropagandával elszaladt ló után vessék magukat. Nos, azt hiszem itt az ideje, hogy eddigi jóhiszeműségemet felülbíráljam. Varga Mihály egyáltalán nem szorul az én elnézően jóindulatú megítélésemre, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában ugyanis jobbról előzte a matolcsyzmus hősi korszakának legnagyobb megmondásait. Orbán Viktor és Selmeczi Gabriella retorikájának ötvözése pedig amennyire váratlanul ért, pont annyira felülmúlhatatlan. 

Most már semmi kétség nem fér hozzá: az összes többi mellett, immár a megrendezett és fizetett videók országa is lettünk. Mit nekünk a rezsicsökkentés, a szabadságharc, a nemzeti jelzővel ellátott büszke megvalósításaink tömkelege? Lássuk be: szeretjük ezt a műfajt. Csorgó nyállal, körmöt rágva ülünk a képernyők előtt és kapkodjuk a fejünket. Kényelmes számunkra, ezért észre sem vesszük, hogy a tévé előtti sört böfögés közben a politika mesterségesen kreált valóság show-ja hülyét csinál belőlünk.