Miközben álszent módon elnézést kért a szerénytelenségért, a miniszterelnök úr úgy fogalmazott a közszolgálati rádió pénteki imaműsorában: "ha én irányíthatnám az igazságszolgáltatást". Majdnem teljesen mellékes a hátborzongató kijelentés folytatása, de tegyük hozzá: a száz milliárdos csalási-sikkasztási Buda-Cash-DRB-ügy kapcsán hagyta el a száját ez a vérfagyasztó feltételes mód. Más szavakkal: Orbán Viktor fájlalta, hogy nem kattant a bilincs még senki kezén. A durva, hogy néhány perc múlva kattant. A rendőrség négy embert őrizetbe vett, bár az értesülések szerint nem a Buda-Cash, hanem egy hozzá képest jelentéktelenül pici brókercég, a Hungária Értékpapír vezetőit csukták le. Mert ahogy az igazságszolgáltatás wannabe irányítója fogalmazott: "ki kell takarítani ezt az istállót".

Nos, értem én, hogy egy illiberális demokráciában akár a miniszterelnök kezében is lehetne az igazságszolgáltatás. Igaz, akkor az már nem igazságszolgáltatás lenne, hogy a demokráciáról már ne is beszéljünk. Értem azt is, hogy egyszerűen és leegyszerűsítve kell fogalmazni a pórnépnek, de azért egy ilyen ügynek ebben a szakaszában bilincskattogást vizionálni, baromira meredek. Bármennyire is cél az, hogy a Buda-Cash-ügyről lehetőleg semmit ne tudjunk, azért én azt gondolom, hogy ebben a fázisban legfeljebb előzetes letartóztatásról beszélhetnénk. Lehet, hogy Felcsúton ezt istállópucolásnak hívják, de jogállamban azért büntetőeljárási törvények, procedúrák, egymásutániságok vannak, és csak ezt követően kezdenek el kattogni a bilincsek. Bármekkora jogos igény is volna erre, egy ilyen kijelentés után ki nem fogja rögtön azt gondolni, hogy igenis miniszterelnöki "megrendelésre" csattannak a bilincsek, kerülnek letartóztatásra emberek ebben az országban?

Amellett, hogy sanda gyanúm szerint ebbe a kitakarításra szoruló istállóba éppen ti sz*rtatok bele, Viktorom (ha nem másért, azért, mert kétharmados felhatalmazással lassan hat évetek volt arra, hogy "istállót takarítsatok", hogy kisemberek, önkormányzatok pénzét még véletlenül se lehessen ilyen aljas módon lenyúlni, és egyáltalán nem sikerült) azért mégis azt remélem, nem azt akartad sugallni, hogy szerinted az lenne a megoldás, hogy nyomozás, tárgyalás és mindenféle fárasztó procedúra nélkül menjen mindenki a sittre. Ugye nem azt akartad mondani, hogy arról álmodozol: az sem lenne baj, ha egy egész ország sorsáról dönthetnél egyedül, minden szerénytelenséggel és anélkül, és hogy az a bűnös, akire te rámutatsz? Vagy esetleg azt akartad mondani, hogy te végig tudtál mindenről, de mivel nem te irányítod az igazságszolgáltatást, nem tehettél semmit?

Ha az igazságszolgáltatást én irányíthatnám... (fotó: INNEN)

Fogalmam sincs valójában mit akartál mondani, de borzalmasan hangzik az, amit összehordtál már megint. És undorító ez a harcos, hirtelen ügybuzgóság: miután megloptátok az embereket, úgy értem, kétharmados felhatalmazással képtelenek voltatok megakadályozni a jelen esetben százmilliárdos lenyúlást, most majd a közösből nagylelkűen kártalanítjátok őket. Kattogtatjátok a bilincseket jelentéktelen, pitiáner, haszontalan bűnözőcskék csuklóján - lásd Hungária Értékpapír - az igazi istállóba piszkítók meg majd jó magaviseletért, együttműködési készségért, és lojális cinkosságért megússzák úgy, hogy meg sem fogjuk tudni, tulajdonképpen kik ők.

Egyáltalán nem a Buda-Cash-ben utazó fiúkat akarom védeni, de mégiscsak súlyos, hogy egy miniszterelnök átveszi a rendőrség, ügyészség, bíróság szerepét egy populista, álszent nyilatkozat erejéig. (A rosszabbik változat szerint nem csak egy nyilatkozat erejéig.) Tök jó, hogy elmondtad a varázsigét, és a független rendőrség már le is tartóztatott valami nyomorultakat (nem, őket sem védem), de ha jobban belegondolok, ez egészen félelmetes. Bárcsak a kormányzati korrupció, azaz intézményesített lopásaitok ügyében is ilyen hatékonyan működne a rendőrség, mint a kitakarításra megérett brókercégek esetében. 

Apró zárójel: nem sűrűn nézek királyi televíziót, de azt azért még én is tudom, hogy ott szeretett kormányod gazdasági zsenialitását, irigylésre méltó, világraszóló sikereit általában, vagy igen gyakran a Buda-Cash elemzője szokta ajnározni, külső, független szakértőként. Szükséges ehhez bármit is hozzátennem? Aligha. Mert minden hazugság előbb-utóbb körbeér, és ez független attól, hogy egyébként hosszú időn keresztül hülyének lehet nézni a mélyen tisztelt meglopottakat. A baj az, hogy ti nem cigit loptok, Viktor, hanem egész trafikokat, nem pár száz forintos adókat nyúltok le havonta, hanem milliárdokat. Az a nagyon durva, hogy már zavarba sem hoz a lopás gyalázata. Az a felháborító, hogy a helyzet cinikus megfejelésképpen keresitek a nyilvánosságot, ahol összeráncolt homlokkal, erkölcsösdit játszva, komolykodó hangon, torokból meg lehet mondani a tutit: kár, hogy nem rajtatok múlik, mert akkor már mind börtönben ülne az összes tolvaj. Olyan elmúlt nyolcéves számlákat lobogtattok, amelyeken legfeljebb néhány nokiás doboz van, miközben ezer milliárdos nyugták titkosítását hozzátok tető alá. 

Most egy újabb határt léptél át, Viktor! Miniszterelnökként elhagyta a szádat egy olyan nyomasztóan súlyos mondat, amely illiberális ámokfutásod tortájára feltette a rohadó koktélcseresznyét: eljátszadoztál a gondolattal, hogy mi lenne, ha a te kezedben érnének össze a független hatalmi ágak szálai. És az a baj, hogy nem Pista bácsi álmodozik erről a sarki késdobálóban a sokadik feles után, hogy ő megmutatná, hogy akkor majd rend lenne. Hanem Magyarország miniszterelnöke.