Tudatom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Magyar Krónika címmel új havi folyóirat indítását szorgalmazza, melynek megalkotásában – mint szerző – személyesen maga is közreműködne. Miniszterelnök úrral egyeztetve tisztelettel felkérem, hogy e szellemi vállalkozásban – mint szerző – írásaival Ön is vegyen részt. Nem tudom, emlékszünk-e, de így kezdődött az a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott és Bencsik Gábor főszerkesztő által írott "Kinyílott a pitypang, megírom" mottójú levélből, amit legalább 100 Fidesz-kormányhoz hű potenciális szerző kapott meg január elején. Nem fogom idézni a levél teljes szövegét, de kötelező olvasmány, kórdokumentum, mindenkinek ajánlom figyelmébe. Arról írnék most inkább, hogy mára kiderült:

a piaci igények nem igazolják a kormány által támogatott "jó hírek" iránti igényt, ugyanis alig vettek néhány darabot a folyóiratból. 1750 lapot adtak el a Lapkeren keresztül, a 10500 nyomott példányból. "A Magyar Krónika június eleji sajtóbemutatóján elhangzott: a „fikakultúrával” szakítani akaró, helyette az örömöt a középpontba helyezni igyekvő lap első három számára 30 millió forintot biztosít a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány, hosszútávon viszont a piacról – vagyis az előfizetési díjakból, a hirdetésekből és támogatói bevételekből – kell megélnie a Magyar Krónikának. Kerényi Imre akkor azt mondta: mindent el fog követni annak érdekében, hogy ne legyen szükség hirdetések megjelentésére a lapban, mivel ő maga nem híve a reklámnak." - írja a Mandiner.

Nem tudom, hogy Tereskova Orbán-fotóira ment el a hívek pénze, de ha jól értem a fenti sorokat, ez frankón azt jelenti, hogy a kutya nem vásárolja e szellemi vállalkozás végtermékét. Mondjuk nem annyira megdöbbentőek ezek a számok, ha figyelembe vesszük, hogy a példányok háromnegyede ingyenesen kerül terjesztésre a Nemzeti Könyvtár logisztikája szerint: vezetők, közhivatalok, közkönyvtárak, középiskolák, határon túli intézmények, polgármesterek mind-mind megkapták, és csupán a példányok egynegyede vásárolható a standokon.

fotó: KMH

Azt már eleve nem értem, hogy ezen a kétharmados alapon, és Kerényi reklám-utálatának szellemében milyen piaci logika az, amely alátámasztja, hogy a lapszámok tetemes részének elajándékozása mellett gazdaságos lehet a vállalkozás. Persze van némi sejtésem arról, hogy az egyharmad hogyan tartja el a kétharmadot, de az nem világos, hogy mit keres egy pártkiadvány az iskolákban. Bár a marhabőrbe kötött alaptörvény hatalmas projektjének ismeretében, semmi új nincs a nap alatt. Közpénzből, nyíltan állami eszméket hirdetni ... erre már fel se emelem a fejem.

Akkor ismételjük át: 30 milliónyi, fideszes pártalapítványon átmosott közpénzt különítettek el Orbánék arra, hogy megbízható emberek jó pénzért (“számlaképesen”) kizárólag pozitív dolgokról írjanak (“...s ha jót lelnek, megírják. Ha egymásban találják meg a jót, azt is megírják. Itt ne legyen bozótharc. Baráti tűz sem. Kell a jó, a szép, az igaz, az érvényes gondolat, a tanítás, a pozitív energia és a szövetség. Kell az igen. Igen, keresd a jót”).

Ha éppen a kormányról nem tudnak mit, akkor írjanak a pitypangról valami pozitívat. Ha esetleg a Közgép nyert pár milliárdot, azt is megírhatják, hiszen az nagyon jó, és pozitív történés. Nem beszélve mekkorát lehet lelkendezni azon, hogy a történelem viharai ellenére, mégsem állnak le a stadionépítések Magyarországon. Mert nincs annál nemesebb küldetés, mint hogy valaki végre megmutassa: mi a szép, a jó, a követendő, és milyen jó, hogy mindenki ugyanarról gondolja, hogy nem szép, és nem jó.  De ha esetleg valakik mégis másként éreznek, azokat írjuk le úgy, mint a szánalmas fikakultúra követőit, és lehetőleg nyilvánosan alázzuk meg őket.

Az a baj, hogy mindeközben bebizonyosodott: a piaci számok, a statisztikai adatok, a cáfolhatatlan tények, no meg a fikakultúra a Kerényi Imrék által megálmodott, Orbán Viktor által főszerkesztett alternatív valóság legnagyobb ellenségei. Mivel a Ludas Matyi sem a régi, kicsit bíztam benne, hogy ez a projekt bejön. De nem. Kerényit legyőzte a fikakultúra, bármit is jelentsen.

A "nívós és sikeres folyóirat alapítása, mely eszméinket hirdeti" nem bizonyult egy olyan akciónak, amely a magyar emberek piaci értelemben is kritikus tömegének ingerküszöbét elérte volna. Hiába a gátlástalan buzizás, cigányozás, fekete komondorozás, és megannyi örömhír, amelyre támaszkodva a fikakultúrát keresztre feszítették. Kerényi elvtárs! Nem lett volna baj, ha  "táborotok" többségére hallgattatok volna, akik szerint a lapalapítás bukás.

Tudom, hogy minden jobban teljesít ebben az országban, de mindent összevetve, Kerényi Imre örömhíreire nincs igénye a magyar társadalom fizetőképes részének. A piac legyőzte az eszméket. Hiábavaló a nagymama krémese is. Kár, hogy e csúfos bukta nyomán csak annyiról számolhatok be, hogy havi tíz millió közpénz elment a levesbe. És még el fog menni vagy húsz. És ha a számokat nézzük, már csak az a kérdés, hogy a már megítélt harminc mellett, még mennyi havi 10 millióval fejelik meg ezt a csődös eszmei vállalkozást?

Ha tetszett, amit olvastál, vagy ha nem, de hiányzik egy "lájk" az életedből, csatlakozz az újonnan indult Facebook-oldal kedvelőinek táborához!