Sok minden fog még történni Felcsúton - olvasom a sokunk számára akár egy kiadós fenyegetéssel is felérő miniszterelnöki üzenetről szóló hírt. Az a helyzet, hogy Felcsúton nem volt még faluház, úgyhogy én a magam részéről örülök, hogy most már ebben sem szenved hiányt a település. De annak talán még jobban, hogy ha már ünnepélyesen átadták az épületet, a település híres szülöttének is jutott pódium egy 7 perces felejthetetlen szereplésre. Fogalmam nincs, mi mindenre gondolhatott politikai ellenfeleinek célzott pökhendi eszmefuttatásában a miniszterelnök úr, de egyáltalán nem csodálkoznék, ha már a rezsicsökkentés emlékparkját, a nemzeti trafikmúzeumot, vagy az EU elleni szabadságharc kutatóállomását terveznék a "csúnyácska víztorony" tövébe, a nemlétező faluközpontba. Mondjuk a stadion és a repülőtér közé elkelne egy metróvonal is, de nem akarok ötleteket adni, a helyzet már régen nem komikus.

Talán ezért is van az, hogy egyre nehezebb józan ésszel értelmet találni ezekben az egyre gyakoribb, egyre gátlástalanabb Orbán-féle öntömjénező, lábszagú anekdotázásba burkolt litániákban, nekem őszintén egyre komolyabb aggályaim vannak az ország első emberének mentális egészségi állapotával kapcsolatban.

Akárhogy gúnyolódnak, akárhogy támadnak is, az országot építeni fogjuk. Itt Felcsúton és az ország minden pontján. (...) Magyarország olyan ország, ahol ha a miniszterelnök falujában történik valami, abból politikai ügy lesz. (...) Azon dolgoznak, hogy magyarnak lenni továbbra is felemelő érzés legyen, és legyen kifizetődő is. Sok minden fog még történni Felcsúton, üzenem a politikai ellenfeleinknek, mert hiába csinálnak ezekből a kérdésekből politikai ügyet, az élet már csak olyan mifelénk, hogy a karaván halad, és haladni fog a jövőben is.

Ha figyelmen kívül hagyom is esetleg, hogy Orbán a Hír TV manipulált felvételére hivatkozva, visszataszító módon poénkodott Mészáros Lőrinc polgármester nyakával, amelyben szerinte sem úttörő nyakkendő nem volt, sem kötél nem lesz (érdekesen hangzó viccelődés ez egy politikai pályafutását KISZ-titkárként kezdő, értsd: az ifjú kommunisták közé önként dalolva belépő, pocakos és már nem annyira fiatal demokrata szájából) a fent idézett gondolatok mégiscsak mellbevágóak.

Mert a legszörnyűbb az, hogy Orbán valóban nem érti, de legalábbis úgy tesz mintha nem értené, mi a gond azzal, hogy egy ország 1800 fős településén, a miniszterelnök házának egyik végében milliárdos alapítvány terül el, a másik végében milliárdos stadion magasodik, a kertje végében pedig több száz millió forint elszámolható közkiadási keretösszegből turisztikai kisvasút épül.

Hogy ez nem politikai ügy? Van olyan szeglete a hanyatló Nyugatnak, ahol ez ne lenne politikai ügy? Valóban mindenki hülye, aki felteszi a kérdést: Felcsút településrendezési problémái valóban a legfontosabbak ebben az országban, annyira fontosak, hogy ekkora hatalmas tőkekoncentrációt igényelnek? És ugye, amikor az egész ország építéséről beszélünk, meg a karaván dicső haladásáról, akkor Esztergomot és a hasonló településeket is beleértjük? Ahol esetleg nem esznek elég narancsot, és nem szeretik eléggé a focit az emberek? Ahova egyáltalán nem jutnak milliárdok, ahol iskolákat zárnak be, ahol 50 kilométeres körzetben nincs munkalehetőség, ahol a polgármester más csapatban játszik, és nem a miniszterelnök kebelbarátja, és amelyek esetében a kormány nem vállalja át nagylelkűen a település adósságát?

Hát ezek miatt a kérdések miatt politikai ügy az, ami a miniszterelnök falujában történik. A félreértés ott van, hogy ezen már régen nem gúnyolódunk nagyon sokan. Ez nem gúnyolódás, Viktor, ez megbotránkozás. Elszörnyedve, megütközve szemlélik nagyon sokan, hogy - Felcsúttól mindenféle értelemben távol eső -  településeiken nemhogy pláza, operaház, vagy királyi vár nem épül, de még a nyugdíjasklubként funkcionáló közösségi viskót sem tudják szigetelni, pedig évek óta beázik szegény.

És akkor mi van? Semmi, marad a nemzeti színű szalaggal átkötött, szívet dobogtató sallang: hogy ti azért dolgoztok, hogy magyarnak lenni ne csak felemelő, de kifizetődő érzés is legyen. A fenti ábra szerint sokatok számára rendkívül kifizetődő magyarnak lenni, és azt mondani, hogy az adófizetők pénzének önkényes osztogatása mellett átvállaltatok milliós tartozásokat. De azok számára, akiknek egyáltalán nem ennyire kifizetődő magyarnak lenni, azoknak Felcsút, a maga világszenzáció számba menő stadionjával, épülő kisvasútjával, és pár év alatt rohamosan meggazdagodott polgármesterével együtt egy istentelenül nagy és büdös politikai ügy. Világos?