Közel 230 millió forint közpénzből. Ha jól értettem, ennyicske támogatást kapott a Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalaptól a Megdönteni Hajnal Tímeát című keresztény-nemzeti vígjáték, amelyben – a név kötelez megfontolást követve – még friss, ropogós, de leginkább 30 évvel fiatalabb feleségének biztosít rivaldafényt a filmes szakma megkoronázatlan producer-királya. Mindig könnybelábad a szemem, amikor arról olvasok,  hogy befolyásos, pénzes, idős férfiak miként karolnak fel minden bizonnyal feddhetetlen erkölcsű nőcskéket. Akiket olykor feleségül is vesznek, hogy aztán az ásó, kapa és a nagyharang, no meg a tiszta szerelem jegyében éppencsak bimbódzó karrierjük rögös útját egyengessék. Hát ez egy ilyen szappanoperába illő történet.

Amelyben Andy Vajna egy rokonszenves, szépnőfaló csávó, úgyhogy remélhetőleg senki nem akad fenn azon, hogy mi a frászért nem a saját zsebébe nyúlva futtatja marketinges-közgazdász feleségét. Hasonlóképpen bízom benne, hogy abban sem talál kivetnivalót a produkció majdani kedves nézője, hogy Palácsik Tímeának tulajdonképpen ez lesz az első munkája a marketingtől a filmes szakmáig vezető útvesztőben. És igaz, hogy csupán nyúlfarknyi lehetőséget kap a filmben, de sejteni vélem: hosszas, körültekintő válogatás után esett rá a választás, ezt a szerepet kizárólag a Nemzeti Filmalap vezetőjének feleségére lehetett leosztani. Nehogy már rutinos színészek vegyék el a lehetőséget egy ilyen viszonylag fiatal, szépreményű, tehetséges feleségtől. Aki valószínűleg kiválóan helytáll majd a plázacica szerepében arra a néhány másodperce, amelyre lehetőséget kapott. Nyilván az sem lenne túlságosan meglepő, ha ezért a néhány, állítólag művészi kvalitásokat sem igénylő pillanatért Palácsik többet keresne, mint a főszereplők bármelyike. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy ez a történet is egy újabb tünet. Annak a korrupciótól, nepotizmustól velejéig bűzlő kormányzásnak a tünete, amely a legapróbbtól a legnagyobb méretű disznóságokig terjedő skálán minden csap csöpögtet valamit a nagyérdeműnek.  

Most éppen a filmipar van soron, na bumm.  Ám érdekes módon nem látom a kereszténydemokrata megrökönyödés nyüszítő hangjait annak kapcsán, hogy egy tematikáját tekintve huszadrangú, silány, tulajdonképpen az erkölcstelenség köré épülő, zsarolásos csavarral megspékelt, tömegszórakoztatást szolgáló bulvárfilmre 230 milla jut a köz pénzéből. Hogy ezt egyáltalán miért kell államilag támogatni, hogy ehelyett miért nem toljuk a pénzt mondjuk valódi értéket teremtő, nemzetközi sikerekre is számot tartó művészfilmekbe, netán dokumentumfilmekbe? Mert igaz ugyan, hogy a kukkoló Pityu szeme láttára, Mari karjaiban bűnösen elcsábuló Józsi történetére sokkal inkább ráizgul a nép, mint a gólyák párzási szokásaira, vagy mondjuk a sikertelen rendszárváltás mélyebb okait feltárni kívánó dokura, de tényleg erre szól a megbízatása a Nemzeti Filmalap fejének?

Igen. Mert ott, ahol egy kommerszfilmek producereként naggyá lett üzletember irányítja a Nemzeti Filmalapot, akinek az érdekeltségi körébe tartozó cégek egyike-másika akár egymilliárd forintot is bármikor képes eltüntetni adómentesen ott valóban nevetségesnek tűnhet az illetékes úriember szemére vetni ezt szaros 230 milliót. Azt meg végképp, hogy mit kezd vele. Pontosan azt, amit akar.

Így aztán ez sem más, mint egy újabb gyönyörű példája a Fidesz és holdudvara hatalomgyakorlási arroganciájának, annak, hogy milyen kiváló, rátermett, felelős szakemberek irányítanak kisebb-nagyobb költségvetésű, kisebb-nagyobb nemzeti jelentőségű, de legalábbis annak titulált intézményeket.  Hogy mennyire nyíltan, a legkisebb lelkiismeretfurdalás vagy szégyen nélkül hozzák helyzetbe azokat, akik számukra fontosak. Egyszerűen azért, mert megtehetik.

Andy Vajna és Palácsik Tímea házassága, családi élete magánügy. Semmi közünk ahhoz, hogy a filmes mogul mely projektjében milyen szerepet szán hitvesének, mennyi pénzből, milyen vásznakon kívánja futtatni legújabb szerzeményét. Ez egészen addig igaz, amíg mindezt nem közpénzen teszi.  Így viszont közügy, és mint ilyen, undorító és felháborító.

Az ígéretes, triviálszlengesre vett cím után biztosak lehetünk abban, hogy a Nemzeti Filmalap vezetője feleségének mellékszereplésével nemzetközi díjak tömkelegét fogja bezsebelni az alkotás, de legalábbis mindenkori kasszasiker rekordokat döntöget majd. De ha valami véletlen folytán mégsem, akkor legalább kétpofára csámcsogahtunk azon, hogy miután a való világban Andy megdöntötte Tímeát, a mozivászon hogy bírja ezt a gyűrödést.

Legalább addig sem foglalkozunk azzal, hogy mivé lesznek közpénzt jelentő adóforintjaink, amelyekkel egyesek úgy dóbálóznak, ahogy éppen kedvük tartja.