Kevés olyan téma van, amelyen az utóbbi hetekben annyit rágódtunk volna, mint ezen a fránya rezsicsökkentésen. Pro és kontra érvek ütköztek, mindenki valamilyen formában állást foglalt az ügyben. Én sem vagyok kivétel ez alól, azt viszont nem gondoltam volna, hogy e nemes cél érdekében folyó, dübörgő aláírásgyűjtés az egyház falai közé is betör. Márpedig betört. Annak rendje s módja szerint, felállított standdal, emelt hangú veszekedéssel, válogatott szavakkal.

Akik közel egy hete a húsvéti ünnepkör egyik legszebb estéjének tönkretételére tett kísérletként definiálták a Mostantól az önkény ellen! civil demonstrációt és a húsvéti időzítés szentségtörését visszhangozták, remélem most is összeráncolt homlokkal és ökölbe szorult gyomorral ütköznek meg kis magyar valóságunkon. Most, amikor kiderült, hogy az ünnep szentsége és sérthetetlensége nem állhatta útját a rezsicsökkentés démonának sem: berontott a keceli katolikus templomba is.

Na de a templomban is?

Mi ebben a rendkívüli? Semmi. Mindent a szent ügyért – mondhatnánk fideszül. Csakhogy isten szolgája, Burányi Roland plébános nem így gondolta, és kiutasította a túlbuzgó Fideszes aktivistá(ka)t a templomból. Több-kevesebb sikerrel. Ugyanis egy Fideszes aktivistának a világ legtermészetesebb dolga, hogy egy templomban (!!!) két üveg közé üljön és gyűjtse a szignókat, mert –mint mondta az egyik érintett - országosan meghirdették, hogy a templomokban kezdjék az akciót. Nem érzi a helyzet tragikumát, küldetése groteszk és felháborító jellegét. Ő az Orbán Viktor-féle családmodell ideális, „3 gyerekes 4 unokás nagymamája”, aki jótanácsokkal is ellátja a plébánost, belevigyorog az arcába, és számonkéri. Nem vonul ki megszégyenülten, hanem visszapofázik. Mert így van idomítva. Mert ezt várják tőle. Mert a 3 gyermek, a  4 unoka és rezsicsökkentés mellett ettől teljes az élete. Hogy szolgálja az ügyet.

Azt nem tudom, hogy Roland atya meddig hirdethet még igét a keceli templomban, de annyit tudok mondani, ezért a gesztusért minden tisztelem az övé. Azért, mert kiállásával azt üzeni: a jelenlegi politikai hatalom agresszivitásának, és egyáltalán semmilyen politikai szeánsznak nincs mit keresnie az egyház berkeiben. És mivel tudtommal még nem született jogszabály arról, hogy templomokban is lehet aláírást gyűjteni, ez így van rendjén. Nincs kétségem afelől, hogy nem sok Burányi Roland szolgál ebben az országban, de nem feküdné meg a gyomrunkat, ha néhányan legalább követnék a példáját.

És végül: biztos vagyok benne, hogy a Fidesznek mint annyi minden máshoz, ehhez az egész ocsmány történethez sincs köze. Ha Kocsis Máté mondja, aligha lehetnek kétségeim efelől. Viszont akkor nem ártana megválogatni az aktivistákat, uraim! Nem ártana néhány tőmondatban felvilágosítani a „Térdre, csuhások!” orbáni bölcsesség által vezérelt birkákat, hogy az Úr házában politizálni erkölcstelen, visszataszító és botrányos. Röviden megismétlem: nincs keresnivalója ott. Az Úr nem írja alá a rezsicsökkentési ívet.