Alig pár  napja, az Országgyűlés fideszes elnöke, Kövér László azt nyilatkozta, hogy a választási kampányt egyfajta hadműveletnek tartja, ahol a parancsnoki hídon Orbán Viktor áll, ő maga „beosztott” csupán. Nem tudom, az urak milyen szerepet szántak ebben az élet-halál harcban Menczer Erzsébet képviselő asszonynak, de bárhogyan is legyen, olybá tűnik, a hölgy kezébe vette a dolgok irányítását, komolyan vette a számára kiszabott feladatokat, és a hírek szerint a csata hevében megütötte a Demokratikus Koalíció egyik aktivistáját.

Úgy néz ki, hogy a gyengébbik nem iránti mérhetetlen toleranciáról és tiszteletről elhíresült kormánypárt női tagjai sem vetik vetik meg az embertársaikkal szembeni agresszivitást, és ez némiképpen megmagyarázza, hogy miként lehet az elemi brutalitást bármikor ráfogni a szegény vak komondorra. Félreértés ne essék, én próbálok hinni Menczer ártatlanságában, még azt is el tudom fogadni, hogy a balhé úgy kezdődött, ahogyan a Fidesz késedelem nélkül kiadott közlemény állítja. Hogy tudniillik a DK aktivistája visszaütött.

Nyilván könnyebb dolgom lenne az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartását illetően, ha nem ismerném Erzsébetünk nem régen napvilágra került viselt dolgait: például, hogy amikor fia élettársának utalt ki lakást az óbuda-békásmegyeri önkormányzat, a nevezett elfelejtette megemlíteni a rokoni szálakat, amelyek a leendő haszonélvezőhöz kötik. Lehet, hogy csúnya dolog egy szociálisan érzékeny jó anyát hivatali visszaéléssel és csalással megvádolni, ennek ellenére, vagy éppen ezért engedtessék meg, hogy eme önbíráskodó gesztusát visszataszítónak tartsam.

Nem zárójel: majd a bíróság eldönti, igaz-e, hogy a fiatal DK-s aktivista egy plakátot szeretett volna kiragasztani, amikor Menczer Erzsébetnek eszébe jutott, hogy egy hadműveletről van szó, ahol nem babra megy a játék, és ahol simán belefér az ellenfél fizikai bántalmazása. (Amúgy nem is értem minek az a sok ellenzéki plakát, szerencsétlen kormánypártnak lassan nem jut egy talpalatnyi felület az önreklámozásra.)

Addig is lényeg a lényeg: egy választási kampányba nagyon sok minden belefér, a Fidesz soha nem rejtette véka alá, hogy a szó szoros értelmében harcnak tekinti ezt a választók kegyeiért folyó versengést. Van úgy, hogy ha az ember sokáig feszegeti a pofonos ládát, előbb-utóbb kinyílik, de jó hír, hogy csak egy pofon csattant el. Vagy egy ártatlan koki. És mióta tudjuk, hogy a sallerosztogatás a kormányzati stratégia része, annak is örülhetünk, hogy nem került elő a fanyelű konyhakés.

Ha netán kiderül, hogy az asszonyság valóban megütlegelte a hatalmára törő politikai ellenfél emberét, Menczer Erzsébet megalapítja, tovább gazdagítja(?) a Fidesz bunyószakosztályának agresszivitásra bármikor kapható női tagozatát, amely egyben négyzetre emeli és legitimálja a férfi vonal vak komondorok sorsát megnehezítő ténykedéseit. Végre megerősítést nyer: nem csak férfiak verhetnek nőket, fordítva is teljesen rendben van.

Már csak az a kérdés, mi jön ezután. Aki kritizál, plakátot ragaszt, kényelmetlen kérdést tesz fel, nem tapsol önfeledten, azt lelövik?