Bevallom, már nagyon hiányzott az életemből a legújabb, kihagyhatatlan Bayer-tabletta. A dolgok éppen jelenlegi állásáról.  A cáfolhatatlan, de mégis mindig tisztára mosni kívánt, megerősítést igénylő pártigazságról. A legfrissebb, még forró, meleg, csillogóan fényes foglalkoztatásra vonatkozó statisztikai adatokról, a negyven éves történelmi szintre nyomott inflációról, Magyarország példátlan gazdasági növekedéséről. Amely utolérhetetlen kormányzati eredményeket a baloldal minden adandó alkalommal eldugdossa, letagadja, megmásítja, és amelyekkel kapcsolatban folyamatosan hazudozik. Következésképpen keserves lehet neki. Mert mi itt tulajdonképpen a Paradicsom kellős közepén üldögélünk, és nem is tudjuk milyen jó nekünk.

Milyen keserves is lehet liberális-baloldali seggfejnek lenni mostanában. Állandóan meg kell magyarázni valahogyan, hogy ami jó, az igazából rossz. Azt is meg kell magyarázni, miért rossz, ha az emberek kevesebbet fizetnek az energiáért.

Aztán, ha végképp nincs több magyarázat, videókat kell gyártani.
A csúnya-csúnya Fideszről, amely szavazatokért fizet a cigányoknak, és bértüntetőket alkalmaz a drága, aranyos Bajnai Gordon ellen.

Ti még nem unjátok önmagatokat? Nem baj, gyerekek. Még egy darabig totyogjatok magatok körül, mint a fostos kiskacsa. Nyugi! Nem sokára vége lesz…

 

E csodálatosan szellemes, és magas intelligenciára, valamint toleranciára és bölcsességre utaló sorok olvastán az jutott eszembe: érdekes módon, Bayer Zsolt ingerküszöbét valamiért nem érte el például napjaink legnagyobb botránya, a NAV-ügy, amelyről a rengeteg - szintén tisztára mosott - mutyi után (stadion, föld, patika, trafik, takarék, nyugdíjpénztár) talán érdemes volna beszélni. Értem én, hogy Bayert nem ezért fizetik, de akkor  legalább most maradt volna csendben. Á, dehogy, sőt, ellenkezőleg.

Persze, tudom, hogy az alkotmányba betonozott, lépcsőházba kifüggesztett rezsicsökkentés országában soha vissza nem térő alkalom a magas foglalkoztatottságra vonatkozó, kedvezően csomagolt KSH adatok fölött örömtáncot lejteni. Addig is, amíg a külföldön dolgozók átlagbérét figyelembe veszik a magyarországi átlagjövedelem kiszámításánál, ez valóban egy jelentős, meglovagolható felület. Túl sok ilyen világraszólóság amúgy sem történt velünk az elmúlt években. Ennek ellenére nem fáj a kezem leírni, azaz megismételni akárhányszor szükséges: a munkanélküliségi ráta azért ilyen alacsony, Zsolt, és a foglalkoztatottsági pedig azért ennyire szárnyalóan magas, mert szeretett kormányod gyakorlatilag ingyen - egy nyomorgó honatya családi házának rezsicsökkentett gázszámlája ellenértékéért - dolgoztat több százezer közmunkást. De kérdezem én: hol van mindez az ezermilliárdos államilag segített adócsaláshoz képest, amiről elfelejtettél beszélni?

A kormányoldalról látszó unortodox alapon szárnyaló magyar gazdaság olvasata sokunk szerint kicsit másként fest. A felelőtlenül túlköltekező kormányzati politika, a versenyképesség csökkentése, a gazdaságot általában véve torzító intézkedések, beavatkozások, államosítási törekvések, illetve az egyes, államilag finanszírozott ellátórendszerek legalja minősége ugyanannyira valóságos, mint a ti végeérhetetlen sikerpropagandátok. Az, hogy a kiszámíthatatlan magyar gazdaságpolitikával szemben még Törökországban is lényegesen barátibban viszonyulnak a befektetők iránt, ugyanannyira a valóság része, mint a tranzakciós adótól a kamatadón át, a kártyás pénzfelvétel után fizetendő adón keresztül vezető illetékek hosszú sora, a szegénységi mutatók, vagy a külföldi munkavállalók aggasztó száma.

Éppen ezért rossz hírem van, Bayer elvtárs! Ennek sosem lesz vége. Addig egészen biztosan nem, amíg a hozzád hasonló szerecsenmosdató, fizetett pártfogók egyenlőségjelet tesznek két millió fideszes szavazó és a magyar nemzet között. Egészen addig, amíg a hozzád hasonló opportunista udvari publicisták szerint a Fidesz által prezentált egyetlen és megkérdőjelezhetetlen valósággal egyet nem értőket liberális-baloldaliakként azonosítva könyörtelenül le lehet seggfejezni. Amíg a jó és a rossz erkölcsi kategóriák között a magadfajták tesznek igazságot valahányszor valami irdatlan nagy disznóságról el kell terelni a figyelmet. A szeretet nevében természetesen, amely minden lépéseteket irányítja.

Remélem tisztában vagy vele, hogy ebből az alapállásból valószínűleg életed végéig harcolnod kell a pártért és a vezérért. Nem irigyellek érte. Minden hétre jutni fog egy adag védhetetlen mocsok, amit neked kell tisztára mosni. Számodra ennek akkor sem lesz vége, ha a földkerekségről eltűnik ez a borzalmas balliberális népség.

Úgyhogy inkább csak annyit mondanék, hogy ballib seggfejnek lenni valószínűleg keserves lehet, de álkeresztény, álkonzervatív, áljobboldali talpnyalónak lenni sem lehet egy leányálom. Azt hiszem ennél már csak konkrétan Bayer Zsoltnak lenni borzasztóbb.