Kossuth Rádió, pénteki imanap, Orbán Viktor: Nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek, de nem nyertek a dohányboltpályázaton. Most összesítik, hány ilyen ember van. A nemzeti politika nézőpontjából nem lehet különbséget tenni jobboldali és baloldali trafikos között. Nemzeti szempontból az a lényeges, hogy nemzetközi cégek helyett magyaroké legyen a profit nagy része.

Ilyen és hasonló kinyilatkoztatásokból álló nemzeti bullshit csokrot gyűjtött össze a pénteken Portugáliában pöffeszkedő, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felvételről igét hirdető Orbán Viktor a trafikügyről, miután jó sokáig szó nélkül figyelte, hogyan burjánzik el a történet. Hogy aztán a jól időzített bombát bedobva, mindent tagadni tudjon, és az ellenkezőjét állíthassa annak, ami mostanig kiderült. Továbbra is fenntartom: nem beteg ember ő, sőt. Legnagyobb erénye, hogy tökéletesen elsajátította Noam Chomsky tízparancsolatának egészségügyi és politikai szempontból egyaránt hasznos tételeit. Ha már úgyis a nép egészségének megőrzése a szent küldetés, amit tűzön-vizen át teljesíteni kell.

„Ha egy nagy nemzetközi cégtől a profit egy része magyarokhoz kerül, akik történetesen baloldaliak, annak én örülök”

fotó: index.hu

Erről szól a miniszterelnöki expozé: itt vagyunk mi, bégető nyáj, amely nem ért az ok-okozati összefüggések dohány nyelvén, bár a trafik szó jelentését még a mi csökött kis agyunk is vágja. Nem gondolkodunk árrésben, a piaci mechanizmusokba való önkényes beavatkozásban, a fogyasztói érdek képviseletében, vagy a társadalmi kontrollban. Ha azt mondják nekünk, azért kell kevés trafik, mert kevesebb trafikba kevesebb dohány fér, kevesebb dohány meg kevesebb ember számára sokkal nehezebben hozzáférhető, és tulajdonképpen ez a népegészségügyi megfontolás, akkor elhisszük becsszóra. Annál is inkább, hogy a nemzeti ügyet tolják bele a pofánkba, már megint meg akarnak védeni bennünket a kiszipolyozásunkra berendezkedett multiktól.

Nem gondolkodunk azon, hogy ha a dohányzás visszaszorítása a cél, miért nem a dohányzás visszaszorításával foglalkoznak minket megmenteni kívánó politikusaink? Miért nem kerékpárutakat építenek, tömegsportot támogatnak, vagy kedvezményes uszodabérleteinket finanszírozzák? Nem, nem, mi nem gondolkodunk.  Pedig nem ártana meg. Ha gondolkodnánk, világossá válhatna, hogy Orbán szájából a „nem engedhető meg” tulajdonképpen azt jelenti, hogy „én ezt így akarom, és nem tűrök ellentmondást”. Ha gondolkodnánk, annak ellenére, hogy vezérünk nem tart minket képesnek rá, akkor látnánk, hogy a Fidesz egyszerűen csak újrafelosztotta a piac egy szeletét a saját érdekei szerint, majd amikor irdatlan botrány íze lett a dolognak, jött a mindenható úr és a szent népegészségügyi megfontolásokra hivatkozva magyarázta el, mennyire jó lesz ez nekünk, hogy csak a mi kis nemzeti magyar ügyünk számít. Nem beismer most sem, hanem tagad és hazudik. Bele az arcunkba.  Mert ez népnemzeti értelemben fölöttébb egészséges.

Mellékszál: a Magyar Nemzet csütörtöki, tényfeltáró újságírást megszégyenítő leleplezése óta tudjuk, hogy valóban nem lehet különbséget tenni jobb- és baloldali trafikos között, és ez azért jó, mert így legalább megint egyetérthetek Orbán Viktorral valamiben. Cinikus parasztvakítása dacára ebben a kérdésben eltalálta szarva közt a tőgyét. Amikor a holdudvar-média baloldal lejáratására tett elkeseredett próbálkozásai is a jobboldalra mutatnak, akkor valóban összefolyik jobb a ballal, miniszterelnök úr. Kár, hogy az igazi veszteseket nem jobb és baloldaliaknak hívják, hanem közönséges, lenézett és semmibe vett állampolgároknak. Sebaj.

Jó tudni viszont, hogy ebben az országban már csak nemzeti érzelmű dohányárusok vannak-lesznek, és mivel van egy Orbán Viktorunk is, biztosak lehetünk abban, hogy a kommunista-internacionalista-liberál-bolsevik trafikmaffia nem teheti rá mocskos lábait patyolattiszta Magyarországunkra. Kit érdekel, hogy közben a megváltozott munkaképességűek és a munkanélküliek törvényben rögzített előnyben részesítését két lábbal tiporják földbe? Senkit.

Nem árt tudni, kedves feleim a népegészségügyi megfontolásokban, hogy ez itt egy pavlovi kísérlet, egy jól megrendezett színdarab. Brilliáns kormányzati kommunikáció: tönkreteszel több ezer embert, majd rezzenéstelen arccal közlöd, hogy ez nem megengedhető.  Az istenadta nép meg kezet csókol. Még csak nem is pávatánc ez sajnos, hanem a magyar emberek kilóra megvétele.

Egy kérdés marad csupán: még meddig?