Persze az sem baj, ha szó éri a ház elejét (nem mintha érdekelne) aludtam rá majdnem egy egész hetet, és megvártam, hogy mindenki leírja, összefoglalja, megmagyarázza, kiértékelje. Azt, hogy a narancsültetvény eltakarta az országot. Látszólag. Nekem ez már csak azért sem lehetett prioritás, mert szóltam előre: ez nem az az amerikai múvi, ahol a jó legyőzi a gonoszt. Szóltam időben, jó előre, hogy semmi nem fog itt történni október 12-én, ezért onnan folytatom, ahol abbahagytam. Onnan vagyok kénytelen.
Amellett, hogy az Egyesült Államok csúnyán beintett, és botrány körvonalazódik, világra szóló botrány, íme az a mondat, amely igazolja: attól függetlenül, hogy 20 éve nem mentek el ilyen kevesen szavazni, mint vasárnap, az alternatív valóság változatlan:
A magyar emberek jól teljesítettek az elmúlt években, mindenki szeretne ilyen munkaerővel dolgozni és olyan biztonságos és kiszámítható helyen befektetni, mint amilyen Magyarország.
Orbán Viktor az a politikus, akinek sikerült elérnie, hogy Magyarországon az emberek azt se higgyék el, ami velük nap mint nap történik, nem hogy statisztikai adatokat értelmezzenek, összefüggéseket keressenek, a propaganda útjából félreállva esetleg önmagukra reflektáljanak. A magyar rögvalóság lakossági percepciója nem veszélyezteti a propagandát, a Világgazdasági Fórum meg elmehet a vérbe a botrányos versenyképességi adatainkkal.
Háromválasztástmegnyertünk Viktor feladta a leckét Milánóban (fotó: Origo)
Nehéz vitába szállni a fenti kinyilatkoztatással, ezért nem is fogok erre vetemedni. Olvastam viszont a napokban pár olyan elemzést, amelyből megrajzolható a jól teljesítő emberek lakta kiszámítható Magyarország, ahol öröm és boldogság élni. Persze, tudom, ezeknek az adatoknak semmi közük a versenyképességhez, de azért ideírom magamnak, hogy bármikor újra elolvashassam:
- Az ENSZ felmérése és a Magyar Élelmiszerbank által közölt információk alapján több százezer alultáplált ember él Magyarországon, és körülbelül 10-15 ezer gyermek éhezik. A legszegényebb magyar családok fejadagja 1 hétre: 1 kiló rizs, fél kiló tészta, szintén fél kiló sertészsír, egy kis doboz tejföl, 6 krumpli, 4 alma, 1 paradicsom, 1 paprika, 1 fej vöröshagyma.
- Több mint 3,2 millió magyar él súlyos szegénységben. Az összes szegénységi mutatónk szerint az EU legszegényebb negyedébe tartozunk. Az 1,7 millió magyar gyerek közel fele kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él. Más szavakkal: ma Magyarországon kb. 460 euró az átlagfizetés, az ország 17 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, az Eurostat szerint 3,3 millió magyar kevesebb mint 65 ezer forintból tengődik.
- Úgy fest, hogy számos kis és közepes hazai webáruház dönthet úgy a közeljövőben, hogy külföldre teszi át székhelyét, amihez a legutolsó lökést a reklámadó bevezetése jelentheti. (Ezeket most hagyjuk: CitiBank, Reiwag, ING Alapkezelő, gonosz multik, és bankok, amelyek csak a húsunkat rágják.)
Mindeközben versenyképes, és megfélemlíthető közmunkások kapirgálják az ürüléket, vagy törik a követ az árokparton éhbérért, és termelik a rengeteg GDP-t azért, hogy a mi kiszámíthatóságunkat irigyelje a világ. Mert valóban minden kiszámítható itt: a korrupció, a bürokrácia, a közpénzek elosztásának átláthatatlansága, a növekvő államapparátus, a megszámlálhatatlan adónem, a naponta változó, visszamenőleges hatályú törvények sora. A produktív beruházások volumenét elnézve nyilvánvaló, hogy ha nem volna az Európai Unió, a fű se nőne az árokparton, ott ahol a közmunkások kapirgálnak, ugye. Bár tulajdonképpen mit nekünk külföldi beruházók, akik kihasználják a jól teljesítő magyar dolgozókat? Nélkülük hasítunk csak igazán.
Szóval Orbán feladta a leckét Milánóban. Nem szakadt le a mennyezet, és a kétnapos Ázsia-Európa Találkozón jelenlévő 53 állam vezetői közül senki nem sérült meg. Szemmel látható, hogy nem aludta még ki a vasárnap éjjeli győzelmi bulit. Sőt, ha jobban belegondolok: tulajdonképpen Amerika is e győzelem miatt keményített be, és tiltott ki minket onnan, ahonnan. Nem minket, csak azokat a hölgyeket-urakat, akikre alaptalanul vetítették a korrupció árnyékát ezek a galádok. Mert nem bírják elviselni, hogy ennyire kiszámítható, biztonságos és versenyképes helye vagyunk a földgolyónak.
Úgyhogy Orbánnak igaza van: "egy japán modellhez japán emberek kellenek, egy kínai modellhez kínaiak – ráadásul jó sokan –, egy orosz modellhez oroszok, magyar modellhez meg magyarok." Olyan magyarok, akik otthon maradnak a szavazás napján.
Ha tetszett, amit olvastál, (az sem baj, ha nem tetszett) csatlakozz az újonnan indult Facebook-oldal kedvelőinek táborához!