Egy olyan országban, ahol a miniszterelnök legnagyobb, állami pénzekkel gátlástalanul finanszírozott - ám e bőkezű finanszírozást ésszerű társadalom-politikai érvekkel, és a sportág sikerességével aligha alátámasztható -  szenvedélyének számít a labdarúgás, legalábbis bulvárhír-értéke van annak, hogy Orbán Viktort születésnapján fütyülik ki a bajnokavatón. Történik mindez május 31-én, Debrecenben, Mr. Kósa Lajos városában, ahol a beszámolók szerint tízezer ember spontán fújolással fejezte ki ilyen-olyan-amolyan nemtetszését a város, és az ország első emberével kapcsolatban. Mert tegyük hozzá: Lali király sem úszta meg a spontán füttykoncertet.

Nem a kaján káröröm vezérel e sorok írásakor, (nem mondom, hogy icipicit nem esett jól a lelkemnek) sem a nemrégiben lezajlott választások eredményei, sem a miniszterelnök nép közötti - igaz, hogy egyáltalán nem TEK-mentes - elvegyülései és ezek fogadtatása nem indokolják, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítsak ennek a hírnek, mint amennyit jelent: tiszteletlen alattvalói tiszteletlenül viselkedtek az uralkodóval. Persze nem tudom miként vélekedik erről a Békemenet, de nekem úgy tűnik, hogy ezek az aljas hazaárulok rátámadtak Viktorra, ezért is szeretném figyelmükbe ajánlani a legújabb megvédő akciót.

Nem kívánok a lehetséges okok rengetegében sem elveszni, bár nem gondolom, hogy az ország első emberét pusztán azért fütyörészik ki a bajnokavatón, mert ő egy másik csapat szurkolóinak táborát erősíti. Azt sem gondolom, hogy ez a tízezer ember releváns képviselője lehetne annak, amit a társadalom meghatározó része gondol az ország vezetőiről. Azt viszont határozottan állítom, hogy ennek a hírnek azért van mégis említésre méltó értéke, mert Orbánt úgymond saját térfelén, hazai pályán, a szívének oly kedves futball egyik fellegvárában részesítették barátságtalan fogadtatásban, ahol aligha feltételezhető, hogy politikai ellenfelei, és/vagy azok bérencei ültek a lelátón. Vagyis Orbánt konkrétan azok fütyülték ki Debrecenben, akikkel grandiózus stadionépítési mániáját legitimálja: a stadionokat megtöltő, sportszerető magyarokkal. Orbánt nem az MSZP és Gyurcsány Ferenc kisnyugdíjasai, vagy "Bilderberg" Bajnai lelkes aktivistái illették a felháborodás hangjaival, hanem az úgynevezett sajátjai. (Én ezen elgondolkodnék, miniszterelnök úr!)

Ezzel együtt persze elítélendő az a fajta arcátlanság, amellyel a vezér ájtatos-mézesmázos születésnapi köszöntőjébe belerondított ez a tízezer elégedetlen ember. Biztos vagyok benne, hogy a bűnösök (akiket azóta már minden bizonnyal sikerült nyilvántartásba venni) ezúttal is elnyerik méltó büntetésüket, és elmegy a kedvük egy életre az ilyen fajta véleménynyilvánítástól. Tekintettel arra, hogy spontán módon felszínre került, az utóbbi időben páratlannak számító nemtetszésükért semmi szín alatt nem áll módomban elmarasztalni őket, ez úton kívánok igaz, hogy kicsit megkésett, de füttymentes boldog születésnapot, miniszterelnök úr!