Szerintem tegyünk pontot ennek a felcsúti stadionos ügynek. Törődjünk bele, teljesen rendben van, hogy a nagyzási mánia és a futballőrület beteges találkozásának emlékműve a maga gyönyörűségében ott áll, ahol állnia kell, a miniszterelnök kertjének végében. Igenis, egy futballstadion is lehet szentély, igenis rendben van, hogy a Puskás Ferenc Pancho Arénába kétszer belefér Felcsút teljes népessége, és tegyük hozzá: ki a frászt érdekel, hogy a Puskás Akadémia FC meccseire egy negyed falucskányi embert is nehéz összetapsolni.

Mindez az ország futballőrülettel és megalomániával nem együtt élő feléről szemlélve elég nagy baj, de talán ennél sokkal nagyobb baj, hogy e remekmű szellemi atyja, megálmodója és tulajdonosa ráadásul kommunistázik, amikor a grandiózus építmény létjogosultságáról faggatják. Orbán Viktor szerint ugyanis - hiszik vagy nem - kommunista gondolat, hogy a felcsúti pazar stadion közpénzből épült. Orbán Viktor szerint ugyanis "meg kéne érteni, hogy pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntenek arról, hova adják a pénzüket. Ez nem közpénz."

Lehet, hogy nehéz a felfogásom, de elutasítom, hogy kommunista volnék. Egyszersmind elutasítom azt is, hogy ilyen magas lóról az arcomba hazudjanak. Mert lehet, hogy mind hülyék vagyunk, de akkor is itt van ez a dicsőséges, ki tudja hányadik Orbán-kormány idején bevezetett társasági adókedvezmény (TAO), amelyet azok a vállalkozások vehetnek igénybe 2011 óta, amelyek a a látvány-sportágakat (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) támogatják. Gyengébbek és kommunistázók kedvéért: a támogatás céljai törvényben meghatározottak, ezért a befolyó pénzt többek között utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, infrastruktúra fejlesztésére, beruházásokra, felújításokra lehet fordítani. Az igénylő sportszervezetnek erről egy sportfejlesztési programot kell készítenie, aminek megfelelőségéről a Nemzeti Sport Intézet (NSI) dönt.

Konkrétan, ez mit jelent? Hogy itt van a Puskás Akadémiát támogató Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelynek alapítója nem más, mint a miniszterelnök, aki egyedül dönt a támogatóknak adható különféle állami kedvezményekről. Az alapítvány elnöke meg teljesen véletlenül Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök kebelbarátja, legnagyobb nemzeti polgármester-vízvezetékszerelő-vállalkozónk, aki az élet szerencsés véletleneinek és az állami megrendeléseknek köszönhetően immár milliárdosnak mondhatja magát. Vajon neki, és a hozzá hasonlóknak mennyit kellett töprengeni azon, hogy hova tolják a pénzüket? Ha egyszer a stadion birtokosa a miniszterelnök, aki állami projektek fölött rendelkezik, melyik része nem világos annak, hogy a leírható támogatás - az oda-vissza hála jegyében - gyakorlatilag vesztegetési pénznek tekinthető?

Lehet bőszen kommunistázni, de a nagy büdös igazság az, hogy ezek a vállalkozók egyáltalán nem a saját pénzüket tolták a felcsúti stadion VIP páholyába, hanem pontosan azt az összeget, amelyet (e fantasztikus adókedvezmény nem igénybevétele esetén) adóként kellett volna befizetniük az államkasszába. Vagyis törvényes itt minden. Saját magunk alkotta jogszabályok segítségével teljesen törvényesen irányítjuk a közpénzt arra, amerre akarjuk. Adókedvezménynek/adójóváírásnak álcázott támogatás révén teljesen törvényesen csaljuk az adót. Akinek nem tetszik, az meg tehet egy szívességet.

Értjük, Viktor, dehogy közpénz ez. Mészáros Lőrincek dobták össze mellényzsebből azt a pár milliárdot. Aki mást állít, az mérgezett elméjű kommunista. Majd jól ki lehet végezni a teltházas Puskás Arénában.