Mióta kiderült, hogy a Fidesz energetikai államtitkára szerint a napelemek is a Napban zajló nukleáris folyamatok energiáját hasznosítják, következésképpen a szóban forgó kiváló szakember és kormánya nem érti, mi a probléma az atomenergia-ellenességgel, (ó, anyám, borogass!) aligha tartottam elképzelhetőnek, hogy Orbán Viktor parlamentben elhangzott rezsicsökkentéses csatakiáltása előtt, közben, miatt, a hét első napján még lesz mitől megfognunk a padlót. És lett. G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, magát az Orbán rezsim nem elemző, hanem politikai gondolkodónak tartó csahos kutyája a költészet erejével nyomatékosította főnöke ellentmondást nem tűrő üzenetét. És rímekbe szedte, "brüsszelitáknak" címzett, mélyenszántó gondolatait az ügyről. 

Merthogy Orbán komoly csatákra, kötelezettségszegési eljárásra számít a rezsicsökkentés és a nonprofit energiacég miatt. A kormánynak ugyanis nem kisebb célja van, minthogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia. Miután nem tudom teljes bizonyossággal megmondani, hogy az energetikai államtitkár úr együtt poharazgatott-e a költővé lett kortárs gondolkodóval, hogy egymástól függetlenül ilyenszerű okfejtésekre ragadtatták magukat, a megrökönyödés erejével hatottak rám GFG bibliai ihletésű, fölöttébb erőltetett-esetlen sorai:

Megint jöttök, fenekedtek.

Újabb és újabb kötelezettségszegési eljárással fenyegettek.

De mi meg fogjuk védeni a világ legfaszagányosabb rezsicsökkentését.

Ne kívánjátok magatoknak haragunkat.

Brüsszel nem El Paso.

(Jeremiás 51:60)

Bármennyire is szövegértő embernek gondoltam magam, nem sikerült értelmet találnom ebben a Kerényi színvonalát is megszégyenítő csacskaságban, amivel alapvetően semmi bajom nem lenne, - van az a pénz, amiért az ember hülyét csinál magából - ha nem Orbán Viktor egyik tanácsadójáról, egy brutális értékű állami szerződésekben és megbízásokban hiányt nem szenvedő intézmény igazgatójáról lenne szó. Aki természetesen szabadidejében, civilben eszméletvesztésig verselgethetne, de nyilván nem ez az eset forog itt fenn. Tény, hogy ez a fajta széles nyilvánosságnak szánt, politikai-bibliai ihletettségű "költészet" igen jól jövedelmez mostanság, olyannyira, hogy a mozgalmi énekek újraéledése karnyújtásnyi közelségbe került.

Persze az sem mellékes kérdés, hogy ennek a visszataszító szervilizmusnak van-e felső határa egyáltalán, hogy lehet-e lejjebb csúszni a fennálló hatalom önként-dalolva, rímekbe szedett seggnyalásában, hogy miért akad ki a helyesírás ellenőrzőm a "brüsszeliták" és "legfaszagányosabb" költői képektől, azért tisztázzuk még egyszer: a miniszterelnök egyik fő tanácsadójának, aki stratégiai igazgatója egy stratégiai intézménynek joga van magánemberként idiótát játszani otthon a tükör előtt. Viszont közszereplőként, közpénzből ilyen cinikus módon legitimálni a Fidesz-féle népbutítást akkor is vérlázító, ha a rendszer egyik stílusjegyéről, jól bejáratott, naponta alkalmazott gyakorlatáról beszélünk. Amelybe jobb híján, nagyon sokan egyre inkább beletörődünk.

De ha már Orbán Viktor aljas, unalomig pufogtatott csúsztatását - miszerint „A brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen, de mi nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem engedünk a kapzsiságot, extraprofitot kiszolgáló politikának.” - mindenáron ötsoros, csacska, rímtelen rímekkel próbálja meg stratégiai alapokra helyezni, én azért figyelmébe ajánlanám a politikai költészet e legújabb élharcosának, hogy a rezsicsökkentés és a kötelezettségszegési eljárás között semmiféle ok-okozati összefüggés nincs. Senki a világon nem fenekedik, és nem fenyeget, senki nem "báncsa" a magyart.

G. Fodor Gábornak, mint a Századvég stratégiai igazgatójának költői próbálkozások helyett, (egye fene, mellett) kutya kötelessége lenne az Európai Unió belpolitikájához legalább középiskolás fokon értenie. Mert ha politikai gondolkodónak definiálja önmagát, és nem mellesleg kemény pénzeket tesz zsebre tanácsadói versírás címen, legalább otthon a tükör előtt idiótát játszva beláthatná: az unió egyáltalán nem azt az árcsökkenést hányja a szemünkre, amely az egyes fogyasztót, az egyes bántalmazott magyar embert érinti. Az unió azt a fajta piaci körülmények között méltánytalan, azaz aránytalanul nagy tőkefelhalmozást nehezményezi, amely az állami vállalat ölébe hullik úgy, hogy a magánszolgáltatókat piaci körülmények között jogszerűtlen veszteség éri.

Gáborka! Hagyd a Bibliát, meg a Békemenet stílusát idéző, nevetséges Brüsszelre mutogatást, ökölrázást, riogatást! És nem utolsó sorban hagyd a versírást, ez nagyon nem megy neked. Hogy téged idézzelek: ez egyáltalán nem "faszagányos".