Olvasom, hogy a Fidesz, a Jobbik, és az LMP szerint nincs rendben a Kúria devizahitelesekre vonatkozó döntése, amely szerint nem ütköznek törvénybe a devizahiteles szerződések, azokért alapvetően a hitelfelvevő viseli a kockázatot. Ahelyett, hogy egyik ámulatból a másikba esnék a politikai pártok ilyetén felsorakozásán az üggyel kapcsolatos állásfoglalások tekintetében - amely ügynek a konkrét és jelen esetben jogszolgáltatási vonzatai vannak - az jutott eszembe, hogy milyen gyönyörű szép pályát írt le ez a populista húrok pengetésére kiválóan alkalmas megmentési történet. Amikor a kormánypárt mostani, nem kicsit álságos, nem kicsit szemforgató politikai nyilatkozatait értelmezni próbáljuk (hogy tudniillik a Kúria is a bankok oldalára állt) érdemes lenne pár szempontot nem elfelejteni.

Induljunk ki először is abból, hogy 2009 forró nyarán a Fővárosi Ítélőtábla Magyar Gárda jogerős feloszlatásával kapcsolatos ítéletével kapcsolatban a Fidesz így nyilatkozott: "A Fidesz a törvényesség és a rend pártja. A Fidesz - politikai szervezetként - eddig sem kommentált és a jövőben sem kíván kommentálni bírósági ítéleteket." Ma már más szelek fújnak, a jövő áthúzta az eredeti számításokat. A Fidesz nem először, most történetesen Rogán Antal hangján keresztül jelzi: szerinte teljesen rendben van az, hogy állítólag független (igazságszolgáltatási!) intézményeket igenis lehet és kell is politikai nyomás alá helyezni, befolyásolni, ha azok a kormány elképzeléseivel, elvárásaival ellenkező előjelű döntéseket hoznak.

Márpedig azt gondolom, a látszat ellenére is meglehetősen világos, hogy a Kúria döntése a Fidesznek rendkívül kedvező döntés, függetlenül attól, hogy valószínűleg egyáltalán nem fog csökkenni (sőt) a devizahiteles perek száma. Legalább annyira kedvező, mint a démonizált bankoknak. A lényeg, hogy a nyomorult, arcul csapkodott emberekkel szembeni igazságtalan döntésen való felháborodás mellett Rogánék tulajdonképpen hátradőlhetnek: mi segíteni akartunk, de ugye a rohadt Kúria keresztbe tett, vigyorogva dörzsölhetik a kezüket, hogy ez probléma is kilőve, a pár napi demagógia adag teljesítve. 

Miközben valószínűleg mindenki emlékszik a történet egyáltalán nem elhanyagolható, egyáltalán nem mellékszálaira: a rögzített árfolyamú végtörlesztés álmegoldására, amely senki máson nem segített, mint azokon, akiknek egyébként sem jelentett gondot saját, külön bejáratú hitelük törlesztése, a Nemzeti Eszközkezelő kemény 600 lakás megvásárlását tető alá hozó, szenzációs adósmentő programjára, a Fidesz holdudvarához tartozó vállalkozók zsebét tömködő, de - csodák csodája - üresen álló ócsai lakópark sikeres projektjére, a bankoknak intézett hangos felszólításra (árfolyamgát így meg úgy), illetve a Kúriának intézett vehemens felszólításra. Minő fájdalom, ez utóbbi kettő közül egyik sem igazán jött be.

Hátradőlés, szemforgatás, tetszik, avagy sem, a labda akkor is a kormány térfelén marad, ha senki más nem jöhet ki jól ebből az egészből, mint a Fidesz. Pedig a Duna-rekesztésre kiválóan alkalmas, rengeteg politikai nyilatkozat helyett érdemes volna belátniuk a fanyalgóknak is, hogy közpénzből egyetlen hitelest sem lehet megmenteni, a "Magyarország jobban teljesít" típusú blöffök pedig nem helyettesítik azt a felelős gazdaságpolitikát, amely érdemben csökkenthetné az árfolyamváltozás okozta terheket. Meglehetősen nyilvánvaló, hogy a hatályos törvények megfelelő módosítása nélkül pusztán a szemben álló felek egymás ellen uszításáról szól a kormány hozzáállása, amely politika nem mellékes célja az ország devizahitel nélkül is nyomorgó felének problémáiról való figyelemelterelés. Ez az "állam segít, nem hagyunk senkit az út szélén" jellegű néphülyítő manőver-sorozat egyetlen mérhető eredményt hozott: azok sem fizetik már régen a tartozásaikat, akik egyébként megtehetnék.

Azzal a Kúriával, amelynek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült egyes elvi kérdések tárgyában hozott jogegységi határozata - perverz módon - semmilyen más célt nem szolgált, mint alkalmat teremtett a Fidesznek, és a melléje felsorakozó alakulatoknak egy újabb demagóg, populista, szavazatszerzésre irányuló kirohanásra. Nagyjából ezzé silányult a devizahitelesek problémájának kérdése a kormány számára, amely mentén a jog uralmát flottul szembe lehet köpni a törvénykezésnek alig nevezhető unortodox közjogi ámokfutással. Csak azért, hogy a tudatosan lebutított, és mindenféle homályos megmentési szándékokkal áltatott devizahiteles (és nem devizahiteles) elhiggye: az állam majd megoldja a problémáját, neki csak hátra kell dőlnie. Gondolom nem kérdés, hogy nem fogja megoldani. De legalább ez a döntés is a kormánynak kedvez.