Olvasom, hogy Kövér László, a Fidesz 2014-es kampányával megbízott fő előremozdító, az országgyűlés rendjének és becsületének első számú őre, a 2002-esnél is sokkal rosszabb hangulatú választási összecsapást vizionál. Ez persze szép és jó. Mindenki aki egy kicsit is nyitott szemmel jár a magyar politikai életben, és tudja, hogy merre nyílik az ajtaja, annak semmi kétsége nincs efelől. Az argumentáció és a körítés azonban ezúttal is hajmeresztő és pofátlanul arrogáns. A szerepét tévesztett bársonyos, puha és barátságos plüssmackó hangján, Kövér megint hatost dobott a hófehér Fideszről lepergő gyalázkodás megfestéséből.

Mert a közvélemény kutatási adatok tükrében, akármennyire nem tetszik is egyeseknek-másoknak, evidencia, hogy a Fidesz úgy gondolja, nincs ellenfele a pályán. Az is lassan lepereg az ország gondolkodásra képes feléről, hogy ma már Európában példaként követik, amit a kormány az elmúlt három és fél évben véghez vitt (rezsicsökkentés, bankadó). Mint ahogy már valószínűleg meg sem hallja, hogy a szakadék szélére sodródott Magyarországot a Fidesz rántotta vissza 2010-ben a végső pusztulásból. Annyiszor hallottuk, már meg sem halljuk. De ha nincs ellenfél, minek a riogatás? Költői kérdések helyett íme egy makulátlan elme makulátlanságról szóló önvallomása:

„A vállalt kötelezettségeinket befejeztük, a lelkiismeretünk tiszta lehet, mert szántszándékkal nem követtünk el hibát, szántszándékkal nem sértettünk senkit meg, s kormányzásunk eredményeket hozott.”

Ezt mondta Kövér, akinek elhiszem, hogy tiszta a lelkiismerete. Három és fél éve ugyanis Magyarország jobban teljesít. Valószínűleg ezért van az is, hogy "a baloldali politikusok úgy érzik, rá vannak kényszerítve arra a módszerre, hogy botránykeltéssel „háborús hangulatot” próbáljanak teremteni". Nem volt itt semmi szántszándék trafikügyben, földügyben, demokráciarombolásban, közgépezésben, és a nép általánossá vált, tartós hülyére vevésében. Így alakult. Mi nem tehetünk róla. És amiről mi nem tehetünk, az nem létezik.

Ez az az ország egyebek mellett, ahol a házelnöki megtorlásairól híres Kövér László őszintén kiakad a baloldal kreálta háborús hangulaton, és a szeme sem rebben. Ez az az ország, ahol három éve folyamatosan a katonai, háborús retorikára épülő miniszterelnöki és kormányzati akciók és megnyilatkozások az ellenségnek tartott bukott baloldal és a gyarmatosításunkon ügyködő, hanyatló Nyugat elleni uszításból táplálkoznak.

Egy ilyen országban, ahol fél évvel a választások előtt, október 23-án Magyarország miniszterelnökének szájából elhangozhat egy ilyen mondat: "Szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok! Be kell indítanunk a gépezetünket, hadrendbe kell állítani csapatainkat!", ott nyilván kizárólag a baloldali politikusokra lehet kenni, hogy miért következik minden idők legmocskosabb, legvisszataszítóbb, legagresszívebb kampánya. Körülbelül ennyit érdemes megjegyezni az újabb érvek nélküli, politikai fórumon flottul ellőhető, szemforgató lelkiismereti gyakorlatról, amely a Kövér László nevével is fémjelzett Fidesz bármiféle önkritika gyakorlására való képtelenségét példázza.

Tényleg felfoghatatlan, hogy ha az ellenzék nem potenciális ellenfél, minek ez a bajuszpödrő, figyelmeztető célzatú jövőbelátó tanítómese. Revideálok: amennyi bősz fülkeforradalommal, rezsiháborúval, békemenettel, és egész világ ellen indított pávatáncos szabadságharccal kecsegtetett az elmúlt több mint három év, szinte értelemszerű, hogy házelnök elvtárs rossz hangulattal riogat. Cinikus csak az, hogy aki a háborúból él, és abból kovácsol politikai tőkét évek óta, annak vajon hogy nem okoz gondot másokat vádolni háborús hangulatkeltésért? Hát így. Hogy tiszta a lelkiismerete. Mint a plüssmackóknak.

Mondjuk az már biztos, hogy a 2014-es nem plüssmackóknak való kampány lesz. De cserébe legalább Kövér Lászlónak főszerep jut benne.