A  félreértések elkerülése végett tisztázzuk az elején, Viktor: egyáltalán nem érdekel a lányod esküvője. Nem érdekel, hogy eme egyszeri és megismételhetetlen esemény tiszteletére hány méter aszfalt per órás sebességgel dolgoztak a gépek Csabdi és Tükröspuszta között azért, hogy – ugye, hogy lehet, ugye hogy van rá közpénz alapon, a násznép agyrázkódásának elkerülése végett -  az ország egyik legkátyúsabb útját pikk-pakk felújítsátok. A Margit-körúti járdák már szóra sem érdemesek. Az is legyen a te bajod, hogy sajtófőnököd mindenféle empirikus tapasztalással szembemenve, cáfolja a hírt  és az egész magyar nyilvánosságot hülyének nézve csinál hülyét magából. Hogy tudniillik "folytatódik a miniszterelnök és családja elleni politikai lejárató kampány". Nem mondod, Viktor.

Nem bánom, hogy hűséges Deutsch Tomid, az Orbán család önjelölt ügyvédjeként, a tőle megszokott kultúrált stílusban háborog azon, hogy a liberális sajtó „basztatja” a politikusok családtagjait különféle sátoros ünnepek kapcsán. Most szólok: nem vagyok kíváncsi az esküvői menüre, konkrétan arra sem, hogy mennyi őzpörkölt fogy majd fejenként  hány pohár pálinka után, hogy a malac kellően átsült-e, vagy esetleg hagyott kívánnivalót maga után. Azt sem szerettem volna mindenáron megtudni, hogy leendő vejed milyen harmonikusan illeszkedik az államilag megtámogatott vállalkozó szellemek sorába, és hogy hány hektáron elterülő úszómedencés villában tengeti majd életét az ifjú, boldog pár. Hogy Felcsút hálás, lojális polgármestere hány lóerős autóval lepi meg Ráhelt, szintén nem az általános műveltségemhez elengedhetetlenül szükséges információk egyike.

De ha már így alakult. Végtelenül szomorúnak tartom legidősebb lányod elkelésével kapcsolatosan kialakult ama ostoba polémiát, amelynek egyetlen alpári célja, hogy a lagzi – tudatosan a nyilvánosságnak szánt - exkluzív részletein való csámcsogásra sarkalljon egy egész országot. Ahelyett, hogy arra figyelne, hogy egyébként miket beszélsz mostanában.  Érezd te rosszul magad amiatt, hogy neked köszönhetően az állítólag fényűzéstől mentesnek tervezett, hamisítatlan vidéki esküvő kapcsán egyre több exkluzívan kínos részlet lát napvilágot. Amelyeknek mindenhez van közük, legkevésbé a fényűzésmentességhez, szerénységhez, visszafogottsághoz. Szégyelld magad te azért, hogy olcsó politikai számításból témát generáltál egy valóban meghitt, bensőséges, semmiképpen nem ország-világra tartozó családi eseményből, hogy immár nem Orbán Ráhel, hanem Orbán Viktor miniszterelnök lányának esküvőjétől hangos a média. Te, aki köztudottan tisztán állsz az Úr színe előtt, valószínűleg el tudod magyarázni majd neki, hogy élete legszebb napja miért nem róla szólt, hanem hatalommániás, féktelen, gőgös édesapjáról. Lehangoló, és egyben dühítő, hogy erről beszélünk, ahelyett, hogy legújabb életveszélyes kinyilatkoztatásaid mögé nézve, tudatosítsuk magunkban, mit is művelsz itt körülöttünk.

Nehezemre esik feldolgozni azt, ahogyan erkölcsi magaslatokról fölényeskedve megint osztottad az észt, mantráztad a sikereidet, fenyegetőztél és sokadszorra szavaltad el a vörös kakas meséjét kedvenc közsszolgálati rádiódban. A devizahitelesek megmentéséről, a nagylelkűen kiterjesztett családtámogatásról, a bankok erkölcsi kötelességéről, a rezsicsökkentés függetlenségi háborújáról, és egyáltalán arról a hatalmas kormányzati teljesítményről, amelynek birtokában a cudar elmúlt nyolc év ellenében, a baloldallal szemben a választási ringbe beállsz jövőre. Bármi megtörténhet alapon.

Pénteki kampánybeszéded kapcsán megint felmerült bennem a kérdés: vajon tényleg elhiszed, amit mondasz, vagy a hatalom foggal-körömmel megtartása kedvéért vetemdsz e vadabbnál vadabb demagógiára? Az összes többi mellett alábbi kinyilatkoztatásod - ne méltatlankodj, ezt nem lehet rosszindulatúan kiragadni a kontextusból, ez félreérthetetlen - is arra enged következtetni: tényleg őszintén hiszed, hogy jó az, amit csinálsz.

Ilyen rezsicsökkentés még a népbarát kommunista kormányok, még a Kádár-rendszerben sem történt, ezért ez számomra azt szimbolizálja, hogy Magyarország önálló és független politikát folytat.

Olvasom tovább: "Azt is kifejtette (Orbán mármint): nem fél attól, hogy az unióban vita lesz a rezsicsökkentésből, "erős érveim vannak", az nem megy, hogy a magyarok fizették a legtöbbet az energiáért, kihasználtak bennünket a megelőző években. A szolgáltatók ezt jogszabályszerűen tették – vetette közbe a riporter, mire Orbán azt mondta: "És...?", majd némi habozás után hozzátette: mi is így tesszük". Utána megjegyezte, hogy a riporter provokálta őt, ezért fogalmazott így."

Történelmi kijelentés ez, Viktor. Ami számomra azt szimbolizálja, hogy számodra a népbarát kommunista kormányok ténykedései képezik a vonatkoztatási pontot, az ideáltipikus modellt, a követendő célt. Újabb beismerő vallomásod több, mint elgondolkodtató. Ahhoz a rendszerhez hasonlítod saját kormányzásodat, amelynek lebontásáért valamikor állítólag az első sorban harcoltál. Hát tudod, mit? Igazad van: ekkora bazinagy rezsicsökkentést még Kádár sem volt képes végrehajtani. Pedig ő is a nép barátja volt. De te méginkább a nép barátja vagy. Valószínűleg ezért szól rólad minden. Ezért adhatsz ultimátumot a bankoknak, ezért fenyegetheted a szolgáltatókat, ezért szarhatod le, hogy jogszabályszerűen működik a piac, ha egyszer neked nem hoz népszerűséget, ezért aszfaltozol meghitt családi pillanatokban, ezért tudja az egész ország, hogy szerető apának lenned fontosabb, mint futball imádó miniszterelnöknek. 

Végül is örökzöld, szomorú igazság, és talán ez a legveszélyesebb benned, Viktor. Hogy  saját sikereidnek bűvöletében létezel, és nincs az a pont, ahol féktelen populista ámokfutásodba belefáradva hajlandó volnál megállni. Cudar elmúlt nyolc év ide vagy oda, amit te alkottál, Viktor, az sem kutya. Ami neked növekedési fordulat, az másoknak, a szeretett népnek rengeteg kudarc. Értem, hogy a 2002-es választás keserű emléke kísért, én sem aludnék nyugodtan a helyedben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Kádár-rendszert megszégyenítő rezsicsökkentéseddel olyanokat kell immár elkeseredetten győzködnöd, akiket már egyszer állítólag meggyőztél. Közpénzen levelezgetve.

Nos, a hatalom megtartásáért folytatott ostoba harcaid, az ország javainak pofátlan, mindenféle visszafogottságot nélkülöző lenyúlása, és újraelosztása valóban példátlan. Legalább annyira szomorú, mint az, hogy Ráhel lányod esküvőjének is te vagy a főszereplője. Meg a közpénzen aszfaltozás.

Igazad van: ilyen még a Kádár-rendszerben sem történt.