Drága Viktorom! Úgy értettem, hogy mostanában csikorgatod a fogad. Nem értem miért, hiszen neked mindig igazad van, mindent jól csinálsz, így ha nem álmodban jön rád, öntudatlanul, akkor semmi okod nem lenne rá. Bevallom, kicsit aggódom most, hogy mégis engedni fogsz a gonosznak, bár szerinted egyértelműen nem lenne szükség rá. Kicsit összezavartál, megmondom őszintén. Úgy kell nekem, ha a Kossuth Rádióban elhangzott, megszokott stílusban hullámzó pénteki igehirdetésed függőséget okozott nálam is. Persze tudom, hogy ez volt a cél. Elismerem, hogy ez az egyik legletisztultabban, legkövetkezetesebben adagolt népnemzeti célzatú agymosás, az egyik legerősebb ideológiai kábítószer, amelyhez manapság hozzá lehet jutni.

Szóval, mondom, hogy összezavartál, Viktorom. Mer' én úgy tudtam, amellett, hogy Európa legversenyképesebb gazdasága vagyunk, következésképpen egyre jobban élünk, mienk az EU legjobb alkotmánya is. Most meg hallom, hogy az Európai Bizottság kérésére ötödszörre is módosítani fogjátok. Nagyon úgy tűnik, mégsem gránitból van ez a fránya alaptörvény, csoda-e, hogy porlik, mint a szikla?

Tudom, tudom: ez is csak azért van, már megint azért van, mert az EU visszaél a hatalmával, csak tőlünk várja el azt, amit senki mástól. Hogy mondjuk a bírósági ügyeket ne saját érdekeiteknek alárendelt politikai széljárásnak megfelelően helyezhessétek át innen oda. Meg hogy bírósági döntések miatti különböző adókivetések ne saját képetek és hasonlatosságotok logikáját kövesse. Igen, arcátlan, igazságtalan követelmény ez - mondod - és szépen megmagyarázod azzal, hogy Magyarország nagyon sok fronton vív szabadságküzdelmet, például a rezsicsökkentés vagy a bankadó mezején. 

Figyu, fogcsikorgatás ide vagy oda, szerintem nem Magyarország vívja ezeket a böszme harcokat, hanem egyedül és kizárólag te. Mint ahogy precíz, hozzáértő irányításod nélkül még most is víz alatt lenne az ország. Igaz, hogy rengeteg ember közös munkája nélkül nem lehetnél újfent kiskakas a szemétdombon, de egye fene, ezúttal én is jó passzban vagyok, és elnézem ezt az egyébként nagyon idegesítő egyes szám első személyt. Most viszont, hogy levonult az ár, látom visszatértél kedvenc elfoglaltságodhoz: ostorozod a gonosz közellenséget. Hogy téged idézzelek: olyan igényeknek is engedsz, amelyek sértik a magyar szuverenitást, és amelyekben a másik félnek tartalmilag sincs igaza. Ezért csikorog a fogad, ugye? Meg azért is, mert állítólag fideszes párttársaid nagy részét szöges ostorral kellett meggyőzni arról, hogy engedni kell ezeknek az európai bürokratáknak. El tudom képzelni, milyen nehéz dolgod volt ezzel a parancsra bégető, utasításaidat gondolkodás nélkül, összecsapott bokával és szalutálva teljesítő birkanyájnak lenyomni a torkán, hogy fiúk: okos enged, szamár szenved, lécci lécci, nyeljük le nekik. Ne röhögtess, kérlek.

Zavarbaejtő és zavaros ez az egész, Viktor. Úgy érzem, egyre erőltetebb ez az EU démonizálás. Úgy látom, egyre kínosabb kimagyarázni, hogy bár mindent tökéletesen csinálsz, mégis mindig van valami, ami miatt magyarázni kell a bizonyítványt. Határozottan úgy gondolom, egyre nevetségesebb, hogy az amúgy teljesen megalapozott elvárásoknak úgy teszel eleget, hogy óriási engedményeknek állítod be, és egyedül saját nagyvonalúságoddal próbálod palástolni, hogy döcög ez a kurva szekér. Hogy bár egyértelműen nekünk áll a zászló, mégsem áll az annyira. Az van, hogy a végtelenségig nem lehet Brüsszellel, az IMF-el, vagy az éppen szolgálatos kisebbséggel takarózni, miközben a beruházások csökkennek, a külföldi tőke menekül, az ország régiós viszonylatban sereghajtóvá válik, és az istenadta nép nagy része nyomorog.

Anélkül, hogy minden szavadat ízekre akarnám szedni, kicsit elborzaszt, amikor azt mondod: "Mindent megvédtünk, amit lehetett, de át kell gondolnunk, hogy mi az, amit érdemes megvédeni a jövőben." Tudod mit? A nyugdíjaktól kezdve a rezsicsökkentésen, a magyar nép szabadságán, a sajtószabadságon, földeken keresztül a trafikokig már minden meg van védve. Könyörgöm, hagyd már ezt a megvédéses rablómesét. És ne csikorgasd a fogad, Viktor, egyáltalán nem áll jól neked. Szerintem inkább köss békét magaddal, hogy ne kelljen az egész világ ellen szabadságharcolnod. A megfáradt magyar embernek már egy front is több a szükségesnél.