Aki azt hitte, a jelenlegi magyar kormány, élén a vezérrel alulmarad elődeivel szemben a teljhatalommal való visszaélés tekintetében, az mostmár beláthatja: sokan pironkodhatnak múltbeli pitiánerségük miatt, a Fidesz immár többszörösen lekörözte őket. Aki arra keresi a választ, hogy miért nem iskolában voltak azok a diákok, akiket ma délben a Parlament elől szállítottak fogdába a rendőrök, azok keressék a választ tiltakozásuk okában. Ha szembe tudnak, akarnak, egyáltalán szembe mernek nézni azzal, ami körülöttük folyik.

Aki egyből Ron Werbert, Bajnai Gordont kiált, és amiatt méltatlankodik, hogy milyen alattomos dolog politikai demonstráció céljából gyerekeket felhasználni, annak ajánlott volna kicsit felállni a közszolgálati média képernyője elől. Aki úgy gondolja, botrányos, hogy az a húsz diák, aki a jövő szavazójaként tartja számon magát, és aki a jogállam korlátozása elleni tiltakozásaképpen ma az iskolapad helyett az Országgyűlés kapuját választotta, erőltesse meg kicsit az emlékezetét: a Fidesz is így kezdte egykoron.

fotó: www.index.hu

Aki manipulálható hülyegyerekeknek tartja a Haza csak ott van, ahol jog is van!, Ne áruljátok el a fiatalkori önmagatokat!, Ne áruljátok el a jogállamot! – feliratokkal tiltakozó fiatalokat, annak figyelmébe ajánlom az egykori ellenzék – mostani hatalom összehasonlításának kritikai alapokon nyugvó lehetőségét. Mert a Fidesszel ellentétben, a fiatalok 2008-ban is ugyanúgy utcára vonultak Gyurcsány tandíj-bevezetési szándéka ellen, miként tették 2012-ben a Fidesz hasonló kezdeményezése ellen. Ez a nagy különbség. Nem pártok és konjunkturális érdekek mentén foglaltak állást, hanem a kormányzás mikéntjét bírálták. Akkor is. Most is.

Aki annyira alábecsüli őket, hogy önálló gondolkodásra képtelen, amorf, semmibe hömpölygő, megvezetett konglomerátumként tartja őket számon, annak minden bizonnyal semmiféle jövőképe nincs arról az országról, amelyben él. Annak teljesen mindegy, hogy mi történik vele, és semmiféle igénye nincs arra, hogy kiemelje a fejét a moslékos vályúból. Annak húsz diák utcára vonulása nem hír, legfeljebb felháborító tény, hazaáruló, magyarságukból, emberi mivoltukból kivetkőzött lények elítélendő akciója.  

Csakhogy. Tizenéves fiataloktól elvitatni a képességet és jogot, hogy önállóan gondolkodni, cselekedni tudnak, hogy artikulálni is képesek, amikor kinyitják a szájukat, felelőtlenség, hiba, majdhogynem bűn. Eljöhet még az idő, amikor e lenézett fiatalok számonkérik majd ezt a lépést.

"Nem félünk!"

Fideszes képviselőként ellenzékből lehet kordont bontani. A képviselői státusz feljogosít erre. Az utcán üldögélő fiatalokat viszont rendőrökkel kell elhurcoltatni. Ajánlom mindenkinek Kövér László péntek esti gúnyos, lekezelő, cinikus interjújában elhangzott gondolatait arról, hogy persze, mindenki arra számított, hogy a Lendvay utcai tiltakozás alkalmával bevetjük a rendőrséget, hogy majd a képsorok körbejárják a világot, azt a látszatot keltve, hogy Magyarországon békétlenség uralkodik. Három nap sem telt el, és egy tüntetőre három rendőr jutott a Kossuth téren. Amely tüntetőknél nem mellesleg sem Molotov-koktél, sem jégcsákány nem volt, de ha minden igaz, még csak nem is hugyozták-szarták körbe a Kossuth teret. És akkor mi van? Semmi. Magyarország egy stabil, virágzó demokrácia, ahol kényelmesen nyélbe ütötték az alkotmány negyedik módosítását: a család fogalmának diszkrimináló meghatározását, a hajléktalan emberek kriminalizálását, és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását is. Mert megtehetik.

Mert nekik a haza nem ott van, ahol jog is van. Haza ott van, ahol a regnáló hatalom tömegek kivezénylésével demonstrálja erejét a külvilágnak. Amely hatalom mindenen és mindenkin átgázolva, gőgös lélekkel tapos el minden útjába kerülő, neki ellentmondani merészelő véleményt. Büszkék lehettek magatokra, hogy elvitettétek ezeket az eltévelyedett fiatalokat. Legalább nem akadályozzák alkotmányos demokráciátok kiteljesedését a magyar hazában.