A hír: 5 (azaz öt) nap társadalmi vita, vagy annak csúfolt türelmi idő, és minden bizonnyal megszületik az a jogszabály, amely egy olyan központi adatbázis létrehozásáról rendelkezik, ahol minden egyes magyar állampolgár arcképét tárolják majd. Ehhez csak az nem fér hozzá, aki nem akar: azaz minden kormányzati szerv igen, amelynek akármilyen kis rendészeti jogosítványa van. Szaros 4 milliárdból hozzák létre 2016 januárjától, és egy vadiúj, mindentől független, 50 fős titkosszolgálat gondozza. Arról, hogy mi a helyzet a lehallgatásokkal, hogy mi minden indokolja és kik férhetnek hozzá, az arcképen kívül más természetes azonosítót - nevet, lakcímet - állítólag nem, csak egy kapcsolati kódot tároló adatbázishoz, akinek van türelme, bővebben ITT talál tanulmányozható részleteket. Először az jutott eszembe, ez tulajdonképpen igazán jó hír: ha ennyire fosnak a fiúk, akkor minden rendben van. Arra gondoltam, hogy ha a Pintér-Orbán vonalon oda-vissza irányban olyan elviselhetetlen paranoia marcangolja szét a rendszert, hogy kénytelenek voltak erre vetemedni, akkor a Nagy Testvér vízre eresztése csak egy ünneplésre okot adó pillanat. Csakhogy.
A Belügyminisztérium szerint az ismeretlen bűnelkövetők azonosítása olyan társadalmi érdek, amely kellő mértékben legitimálja, hogy mind a 10-10,5 millió magyar állampolgárról - gondoljunk a határon túli új állampolgárokra is - egységes kereshető adatbázissal rendelkezzen állam.
A kormány legnagyobb potenciális ellensége saját 10 millió, potenciálisan bűnöző állampolgára lesz (fotó: BorsOnline)
Mielőtt jól fésült, mindenáron Orbán-fanatikusok kioktatnának arról, hogy balliberális rettegőként ne féljek, ha nem vagyok hibás, tisztázzuk: még egy olyan országban is, ahol lassan az lesz a büntetendő, ha valaki nem hajlandó divatból hazudni, lopni, csalni, nos, még egy ilyen országban is végigfut az ember hátán a hideg ettől a teljes körű arckép-nyilvántartási és profilozási mizériától. Merthogy, íme, egy hiányos, de nyugtalanítóan sokatmondó felsorolás: arcképfelismerés, biometrikus igazolvány, rendszámkövetés, kamera, térfigyelő kamera, profilozás, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelése, amelynek értelmében immár fegyvertelen embereket is ki lehet lőni. Még mindig nem értjük, hogy ez már nem egyszerűen egy pitiáner balkáni bűnszervezet illiberálisnak kinevezett ámokfutása? Még mindig nem fogjuk föl, hogy már nem sokáig dőlhetünk hátra, olcsó sört böfögve, hogy ugyan már, milyen diktatúra? Egy olyan országban, ahol a Magyar Nemzeti Bank tudja, hogy hol, és milyen hitele van XY újságírónak, nyilvánosságra hozza azt, és az egész sztorinak semmilyen következménye nincs, ott biztosan megnyugtató nemhír az, hogy új titkosszolgálat épül?
Mielőtt jól fésült díszmagyarok elmesélnék, hogy teljesen rendben van, hogy különböző rendészeti szervek közös erővel, közös sikerek reményében építgetik a profilomat, a családtagjaim profilját, a kedvükért leszögezném: tisztában vagyok vele, hogy e leendő titkosszolgálatnak különböző minőségű elődei már léteztek (az elmúlt nyolc évben is, természetesen: pl. Elektronikus Kormányzat Központ) amelyeket minden kormányzati szerv titokban használt. A mostani újdonság, feleim az arcfelismerésben, az, hogy a fiúk büszkén, nyíltan beleállnak, és meg is nevezik a gyűlölt célcsoportot. Ő az: "a minden magyar állampolgár".
A magyar állampolgárnak pedig az arca sem rezdül, amikor biometrikus igazolványt kap, amellyel nyilvántartják az ujjlenyomatát (igen, tudjuk, máshol is van ilyen). Nem érti, mi a baj azzal, hogy arcképfelismerő szoftverrel felszerelt kamerák adataiból tudják, éppen hol van. Bárgyú vigyorral veszi tudomásul, hogy rendszámfelismerő kamera-rendszerekkel követik, merre jár, és azt hiszi a profilozásban sincs semmi kivetnivaló, hiszen ő a Facebookon is fent van, akkor meg? Csakhogy az önkéntes cselekvés, illetve a szokásaim, barátaim, életmódom akaratom ellenére történő nyilvántartása nem azonos.
Mert persze amellett, hogy mi mindenre jó lehetne ez a bűnüldözési rendszer, már most tudom, hogy mi mindenért elfogadhatatlan. Balsejtelmeim aligha alaptalanok. Mert kérdezem én: ki és hogyan férhet hozzá ezekhez az információkhoz? Ki és milyen módon élhet vissza ezekkel? Miért kell egy olyan rendszer, amellyel tömegeket lehet lehallgatni? Ha nem megfélemlítésre, zsarolásra használják, pontosan hol lesznek a fékek és ellensúlyok? Lesz-e transzparencia és számon kérhetőség? Mi a helyzet a jogosultsági és ellenőrzési kompetenciákkal? Nem látom a válaszokat, és az 5 nap társadalmi vitának csúfolt szemfényvesztés is pont arról szól, hogy a sikertelen bevándorlóellenes gyűlöletkampány újabb félelmeket, szorongást és paranoiát szült. Mostantól a kormány legnagyobb potenciális ellensége saját 10 millió magyar állampolgára lesz. Akiket meg kell figyelni, meg kell számlálni, profilozni kell, lehallgatni, és ha könnyűnek találtatnak, vezető száron el kell vezetni őket.
A hatékony bűnmegelőzés és bűnüldözés nemes célkitűzése mögé bújva, a keményen dolgozó kisember megfélemlítésén túl, semmi nem indokolja ennek az újabb milliárdokat felemésztő struktúrának a kiépítését. Ez viszont mindennél jobban indokolja. Az unatkozó állampárti megélhetési besúgók, és ügynökök pártja igazi arcát mutogatja. A Polt Péterek segédletével épülő tekintélyuralmi rendszer lényege: folyton megmondani a polgároknak, hogyan éljenek, mi a jó nekik, és merre van az arra. Ez a lépés azt mutatja, hogy már ez sem elég nekik: immár azt is ellenőrizni szeretnék, hogy tényleg minden úgy van-e, ahogy ők szeretnék, tényleg úgy élnek ezek a gyíkok, ahogy megmondták nekik.
A magánélet szentségének pofán törlése nyilván kortünet, nem újdonság. Mert még egyszer: most is létezik egy, a kismillió állami szerv által bármikor elérhető, központi, fényképes, lakcímes, bűnügyi előéletes, gépjárműves, tágabb értelemben: személyi adatos elektronikus nyilvántartás, amelyet legjobb tudomásom szerint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala üzemeltet. Ehhez képest az újdonságot a profilozás, illetve a tömeges lehallgatás, és a tömeges internetes nyomkövetés képezi.
Kérdezem még egyszer: miért kell ez? A sokféle állami szolgálat által indoklás nélkül is hozzáférhető, egymás között átjárható adatbázisok, egy új titkosszolgálati szerv által működtetett, új nyilvántartással egészülnek ki. Gyakorlatilag akárki, akármit, akármikor lekérhet rólad, és te nem fogod azt mondani erre sem, hogy eddig, és ne tovább?! Pedig most pont azoknak a védelmében születik a törvény, akik nem akarják, hogy tudd: kik voltak azok, akik szüleidet, nagyszüleidet, vagy akár téged évekkel ezelőtt, évekig beköptek. Ők azok, közöttünk járnak, akik most a te érdekeidre hivatkozva még a végbeledbe is be akarnak látni. Ők azok, akik potenciális bűnözőnek tartanak, mert tudják, hogy egy napon (egyre közeleg az a nap) rájössz, tudatosan tartanak tudatlanságban, kiszolgáltatottságban, szegénységben. Tudják, hogy egy napon megérted mit jelent, amikor egy ország vezetése a gátlástalan lopásnak rendeli alá a törvényeket, amikor a te tulajdonodat államosítja, amikor a közös vagyont barátok között osztogatja szét. Fosnak a fiúk, mert rájöttek, hogy egy szép napon te is rájössz: a független média eltaposása, a választási szabályok önkényes módosítása, a közérdekű adatokkal való korlátlan visszaélés, és általában a rejtett állami terror a demokrácia, vagyis a te egyéni szabadságod megsemmisítését célozza. Félnek, rettegnek, mert tudják, hogy egy napon rádöbbensz: a magánéletedben vájkálnak, és mindent tudni akarnak rólad, csak azért, mert rezeg a kétharmados léc, és mert a Kubatov-lista időközben elavult.
Egy szó mint száz: az életünket egyébként is átszövő besúgóhálózatok, és a megfélemlített informátorok országában a kormányzati paranoia a tetőfokára hágott. Listázni, úgy értem, profilozni és tömegesen lehallgatni kötelező a kormányellenes, hazaáruló egyéneket. Egy illiberális rendőrállamban, egy komplexusos, diktátorhajlamú önjelölt zseni, aki megszállottan módosít, újramódosít, újraértelmez és nem ritkán visszamenőleges hatállyal is áthág minden lehetséges törvényt, most majd új adatbázist hoz létre a polgárokról, és tömegesen hallgatja le az alattvalókat. Remélem még a jólfésült Orbán-fanatikusok is látják, hogy ezzel korlátlan hatalmat kap a lakosság megfélemlítésére, terrorizálására.
U.I. Olvassatok József Attilát és szörnyülködjetek, de inkább ébredjetek, feleim! "Számon tarthatják, mit telefonoztam/ s mikor, miért, kinek. / Aktákba irják, miről álmodoztam / s azt is, ki érti meg. / És nem sejthetem, mikor lesz elég ok / előkotorni azt a kartotékot, / mely jogom sérti meg." A világ mifelénk sajnos semmit nem változik. A módszereik változatlanok. Régen dossziékat vezettek, ma a dossziék egy mamut-adatbázis egy-egy sorát, oszlopát jelölik. Régen fizetett szolgák, mostantól szoftverek figyelik, elemzik majd elhangzott mondatainkat. Ami gyanúsnak ítéltetik, azt felterjesztik a hivatalba. És akarjuk vagy nem, ezután az arcunkat is kötelezően adjuk hozzá. Nem tudtam, hogy jövőre-jövőtől 1984-et írunk. Pedig de. Úgyhogy végképp nem tudom, mikor lesz világos: ezt bizony mocskos diktatúrának hívják?
Az utolsó 100 komment: