A vasárnapi zárva tartás sajnos elterelte kissé a figyelmemet arról, hogy az egyik brókerbotrány elterelte a figyelmemet a másik brókermizériáról. De. Felkaptam a fejem arra a hírre, hogy egy börtönviselt közmunkás lett a Quaestor vezérigazgatója. Nem Hírcsárda. Magyarország 2015. Csak nagyon röviden: adott a Buda-Cash/DRB pénzintézet, illetve a Quaestor pénzintézet. Sok év gondos felügyelet után kiderül, hogy az előbbi esetében 100 milliárd forint értékpapír hiányzik az ügyfelek és a kis bankok számláiról, utóbbinál pedig 150 milliárd forintnyi álkötvényt bocsájtottak ki. Erről ITT bővebben.

A lényeg, hogy sok tízmilliárdnak lába kélt, mint valamennyi rögnek, ugye. Jön a miniszterelnök úr, összevonja a szemöldökét, és közli, hogy ha Isten és az ellenzék is megsegít (mióta nem lehet az ellenzék nélkül dönteni?), hamarosan megszületnek a végrehajtási rendeletek, és azonnal megkezdődhet a vagyontárgyak zár alá vétele, a magánvagyonok bevonása a kártalanításba. Merthogy a legfontosabb, hogy a felelősök ne úszhassák meg, és ne úgy végződjön ez a történet is, mint az elmúlt húsz évben szinte minden hasonló pénzügyi visszaélés végződött.

Jön Matolcsy (neki fölösleges összevonnia a szemöldökét) és az MNB közli, hogy semmi gáz, a BEVA (a befektetés-védelmi alap) kártalanítja azokat az ügyfeleket, akiknek a Quaestor fiktív kötvényeket adott el. Vagyis: „részben a felügyelet elalvása mellett bekövetkező bűncselekmény-sorozat óriási kárait a pénzügyi szektor vétlen képviselőivel fogják kifizetni”.

A brókermutyi vesztesei (fotó: Portfolio)

De nem ez a legdurvább ebben a messziről bűzlő, pofátlan történetben (különben ez a messze leghihetetlenebb aspektus) hogy Orbán Viktor maga vallja be, hogy ő rendelte el: a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégektől (nehogy úgy járjunk alapon). Hanem, hogy a felelősségre vonás jegyében megtalálták Bélát. Orgován Bélát, aki papíron e sorok írásakor a Quaestor vezérigazgatója volt. Mert 2015-ben Magyarországon az a gyakorlat, hogy több tíz milliárdot elsíbolunk, Tarsoly Csabákat futni hagyunk, és a mocskot rákenjük a csóró, vidéki, büntetett előéletű munkanélkülire-közmunkásra, akinek úgyis mindegy. Mindeközben az MNB, a főügyész, a miniszterelnökség, a külügyminisztérium, a parlamenti frakció lelkesen és ügybuzgóan ráncolja a homlokát, és fenyegetőzik a magánvagyonok elkobzásával.

Ennyire nyíltan és kendőzetlenül, kajánul talán még soha nem röhögtek bele az arcunkba, ennyire cinikusan még soha nem habzott a szájuk Rogántól Szijjártóig, miközben arra esküdöztek, hogy börtönbe csukják a felelősöket. Hát igen, Béla megy a böribe, közben meg örülhet, hogy az ideáltípusa lett a szorgalmas, keményen közmunkázó kisembernek, aki bármit elérhet ebben az országban. Béla valóra váltotta mindannyiunk amerikai álmát. Börtönből, közmunkával vegyes munkanélküliségből eljutott egy olyan cég élére, amelyben a magyar állam is tartotta a pénzét. Meg a ti pénzeteket. A mi pénzünket.

A "zéró korrupció" és "csak a Fidesz" csatakiáltások árnyékában Orgován Béla egy láda sörért cserébe megfogta az Isten lábát. Egy kis szemfényvesztő ingyen autókázásért leül két életfogytiglanra elegendő időt (havi 47 ezerből négy életfogytiglan is kevés lenne pótolni ezt 150 milliárdos űrt) és távolba tekintő bűntudattal az arcán példát statuál: ilyen, amikor a Fidesz-kormány példátlan szigorral lecsap a bűnözőkre. Béla teljes vagyonával felel a csalásokért: a közmunkás söprögető eltakarítja a Quaestor mocskát. Mert Orgován Béláról hamarosan ki fog derülni, hogy visszamenőleg és egyedül követte el a csalássorozatot, márpedig az ilyen csalóknak nincs kegyelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ahol a Keményen Dolgozó Kisember – aki néha letér a jól kitaposott útról, és mondjuk, megpróbál embert gyilkolni – igenis, elviheti a balhét az igazi notórius bűnözök felelősök helyett.

A legdurvább, hogy mindeközben kormányzati szempontból semmi jelentősége nincs, és magyarázatra sem szorul (Béla személye ugyanis mindenre válasz) milyen rejtélyes okoknál fogva volt lehetséges, hogy a Szijjártó-féle Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 3,8 milliárd forintnyi államkötvényt tart a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján, amelyet a brókercég összeomlásának a napján, az utolsó előtti pillanatban, március 9-én váratlanul kivesz. Persze, dehogy arról van szó, hogy kormányzati szereplők asszisztálása mellett loptak el 150 milliárdot a kisbefektetőktől. Dehogy fontos, hogy Szijjártó minden évben többet takarított meg, mint amennyit keresett, és hogy Orbán legnagyobb győri támogatója a felszívódott Tarsoly.

A majdnem lényeg a Béla. Aki becsókolja a láda sört, homályos tekintettel tudomásul veszi a 150 milliárdos sárga csekket, a nyomozás lezárul, a família kft. megkapja a nevetséges hálapénzt, ő meg leül egy életnyi időt (szokva van hozzá, neki ez nem büntetés), és mindenki jól jár.

A családok, és a most konkrétan vétlen pénzügyi szektor képviselőinek pénzéből pedig majd kártalanítják a károsultakat. Ha meg mégsem, akkor majd tüntetnek egy kicsit az érintettek, aztán sírdogálva hazamennek, és életük munkájának megrohadt gyümölcse fölé hajolva tudomásul veszik, hogy a fűtött úszómedencés villa, az éj leple alatt méreteiben növekedő lakás, vagy mások pénzének következmények nélküli lenyúlása nem mindenkinek adatik meg. Ha eddig még nem, most már biztosan kijelenthetjük: megérkeztünk Tündérországba. Ahol a keményen dolgozó kisember igenis viheti valamire, igenis megtalálhatja a helyét a NER-ben, és járulékos haszonként, általa akár több milliárdos károkat el lehet kenni. Mint az ürüléket.

Ja, és nem utóirat, de Rejtő Jenő biztosan megirigyelné: Tarsoly Csaba visszaveszi a Quaestor-csoportban betöltött vezetői tisztségeit, mivel nem szeretné azt a hamis látszatot kelteni, hogy Béla azért kellett, hogy mentesítse őt és családját a felelősség alól. Akárhonnan nézem, ezek itt mind hülyének néznek minket. A drámai fordulat, azaz Tarsoly lelkiismeretének felébredése ellenére, ne dőljünk be a vígjátékba illő történésnek. Tarsoly fámája nem szól ugyanis a nagy kötelezettségállomány tulajdonosi viszonyainak átcímkézéséről, vagyis arról, hogy Orgován Béla előléptetésével párhuzamosan a Quaestor Financial Hrurira Kft. a központi Quaestor-cég tulajdonosává vált. Vagyis a felszámolás során az utolsók között lesz a kielégítési sorban, az ügyfeleivel együtt, és az egész folyamat sokkal kevésbé lesz átlátható. Vagyis bármilyen ingatlan, vagyontárgy eladásából származó pénz csak utolsósorban kerülhet a Hrurira Kft.-hez, illetve a károsult kötvényesekhez.

Béla ide vagy oda: megint leértünk valaminek a legaljára. És igen, van még lejjebb.