Jenci néni 99 éves fitt, idős hölgy. És Fidesz aktivista. És a Fidesz nagyra becsüli az ő aktivistáit. Nem. Annál sokkal nagyobbra becsüli. Jenci néni a Fidesz legnagyobbra becsült aktivistája. Olyannyira, hogy Orbán Viktor teljesen váratlanul és személyesen toppan be Jenci nénihez a magyarországi önkormányzati választás kellős közepén, október elsején. És mert teljesen véletlenül toppan be, a kamera minden mozdulatát rögzíti. És Jenci néninek is.

Ezek azok a teljesen véletlenül rögzített felvételek, amelyek megnézése után egy gondolat kereng az emberben: ha a Fidesz csak ezzel az egy darab 2 perces videóval állna az önkormányzati választás elé, akkor is bőven elég lenne. 

Mit látunk? Semmi mást, mint ami el is hangzik: Orbán meglátogatja legidősebb szavazóját aktivistáját rögtön abban a pillanatban, amikor erről értesül. Mármint arról, hogy ki a legidősebb Fidesz-szimpatizáns. Nem, dehogy, nincs ebben semmi hátsó szándék. És nem, dehogy hazugság ez, így október elsején. Pedig de. Jenci néni régi motoros, akiről már korábban is tudomása volt a Fidesznek. De kampány van, nem értitek? Ki emlékszik Jenci néni februári alakítására? Én. Én például konkrétan emlékszem Jenci néni hónapokkal ezelőtti tök véletlen alakítására. ITT megtekinthető.

Nos, Jenci néninek élete álma teljesült. Egyáltalán nem megfáradt kebelére ölelhette Orbán Viktort az Orbán Viktorral díszített tükör előtt. Zenei aláfestés: Kocsis Máté. Jenci néni friss és üde, talpig ünneplőben, ahogy az ember lenni szokott váratlan látogatások előtt. Talán a kókuszos kocka hiányzott az asztalról, de kicsire nem adunk. Mert Jenci nénit Orbán Viktor '89-es beszéde élteti. Igaz, hogy közben eltelt 25 év, ami legnagyobb örömünkre nem hagyott nyomokat rajta/benne. Jenci nénin. Mondhatni teljességgel kiesett. Főleg az utolsó öt év. (Azt azért vágjátok, hogy sehol a TEK, semmi zavaró körülmény?)

Azt gondolom, hogy elkészült minden idők leghitelesebb dokumentum filmje, kampányfilmnek álcázva. Mert ez a 2 perc a mai Magyarország sava-borsa. Koncentrált igazsága. És mint minden nagyszerű véletlen  találkozásban, ebben is benne van az életszerűség X-faktora: telefonos kapcsolat létesül Jenci néni fiával, aki Londonban mosogat, és küldi haza a zsetont, hogy Jenci néni kitudja fizetni a csökkentett rezsijét. És mindenki boldog. Viktor elégedetten nyugtázza, hogy ilyen egy igazi aktivista. Lesajnálóan összeröhög Kocsis Mátéval. Vagy a kamerával. Ki tudja, hiszen egy tök véletlen találkozásról van szó. És közben borzalmasan sajnálni való ez a néni, mert kétségem nincs afelől, hogy mindezt komolyan gondolja. És ettől olyan visszataszító az egész. És hányingerem van attól, ahogyan Orbán visszaél ennek az idős embernek az őszinte hitével.  Ugyanannyira gyomorforgató húzás, mint egy másik választás hevében betévedni egy nyíregyházi család otthonába egy véletlen kávéra és ezzel valóra váltani egy tinédzser fiú álmát. 

Hát igen, Jenci néni ezt is megérte, és ő valóban boldog. Mi meg irigykedhetünk, és reménykedhetünk. Hogy megérjük a napot, amikor édesanyánk felhív azzal, hogy "gyermekem, várj, adom a Viktort!" Egyébként meg egy momentumot hiányolok, amitől a film tökéletesen kerek egészt képezne. De jó tudni, hogy nem ezen fog múlni az újabb kétharmad:

U.I. Szegény Jenci bácsi, ha látná...

 Ha tetszett, amit olvastál, vagy ha nem, csatlakozz a nem oly régen indult Facebook-oldal kedvelőinek táborához!