A reklámadóról: mi lesz velünk a "Barátok közt" nélkül?
H_A Címkék: kormány adó különadó Fidesz RTL Klub L. Simon László reklámadó2014.06.03. 17:35
Lehet, hogy ciki, de bevallom: nem küldött padlóra a (rém)hír, hogy itt a világvége. Hogy tudniillik a Barátok közt, X-faktor, Éjjel-nappal Budapest, és más világszínvonalú műsorok beszüntetése vár ránk, ha a kormány nem áll el ördögi tervétől, és mindenáron bevezeti a reklámadót. Azt is töredelmesen meggyónom, hogy miközben egy pillanatnyi kétségem nincs afelől, hogy a legújabb adót is mindenféle népnemzeti tragédia bekövetkeztének veszélye - tudniillik tömegesen köti fel magát a magyar, ha a jobban teljesítésbe belefáradt agyát nem mossák át estéről estére a fenti műsorokkal - ellenére is átviszi a Fidesz, nem aggódom egyáltalán a legnagyobb magyarországi kereskedelmi adók sorsáért. Meg a kisebbekéért sem. De.
Miután mára az is kiderült, hogy a reklámadóról szóló hétfőn benyújtott törvénytervezet csak a nyitánya egy folyamatnak, amelynek következő lépéseként a közösségi oldalakat (Google, Youtube, Facebook, stb.) is bevonnák az adózói körbe, arra gondoltam: bármennyire nem törte ketté az életemet, hogy mi lesz velem Vili bácsik, Miklósok, Klaudiák és Nórák, Kristófok, Lalik és Reginák nélkül, mégiscsak szóvá tenném egy gondolat erejéig, minden idők legeredményesebb adócsökkentő kormánya legújabb kivetett sarcának hírét.
Bármennyire is kerek a történet L. Simonék szerint, bármennyire is nem vagyok a médiavállalkozások szószólója, de még a kereskedelmi csatornák hűséges nézője sem, megdöbbenéssel állok a már megint mindenfajta szakmai egyeztetést nélkülöző, friss meleg indulati kormányintézkedés előtt. Amelyről - horribile dictu - még a kormány külön bejáratú, tényfeltárásban élen járó Magyar Nemzetének főszerkesztő-helyettese is úgy gondolja, semmilyen más célt nem szolgál, mint rálépni a sajtószabadság torkára. Ide jutott kérem a világ.
És L. Simon meg is magyarázza. A csökkentett forrásokkal, megnehezített körülmények között, csökkenő hatékonysággal dolgozó médiáról szó nincs, "ez egy olyan adónem lenne, amelyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, illetve az olvasóközönségre. A nézők nem fizetnek a bulvárműsorok megnézése után: annak kell adóznia, aki a bevételre szert tesz." L. Simon László szerint "senki nem gondolja komolyan", amikor egyes kereskedelmi tévék a legnépszerűbb, legnagyobb nézőközönséget vonzó műsoraik beszüntetésével riogatnak.
Mondanám azoknak, akik mégis komolyan gondolták nem csupán a rezsicsökkentés fantasztikumát, hanem esetleg letargiába estek e "riogatások" hallatán, hogy még azok is fizetni fognak, akiknek az életéből eddig valamilyen rejtélyes oknál fogva kimaradt a hozzájuk hasonló emberek vélt és kreált emberi drámái előtti napi rendszerességű csámcsogás. A reklámfelületet biztosító, megadóztatott csatorna beépíti a megsokszorozódott költségeit a termékek, szolgáltatások árába, azt pedig akárhonnan nézzük is, az emberek fizetik ki. A kábel tv és internetszámlákat majd meg lehet nézni.
Ja, és hát igen, akinek a közösségi oldalak megadóztatása mellett úgy érvel, hogy "a politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebook-on", az egyéb aljasságokra is képes. Mert a sorok között az igazi probléma az, hogy ellenzéki politikusok is hirdethetnek a világhálón, ezt kellene valahogy megakadályozni. Úgy tűnik, sikerülni fog: ellehetetleníteni rendre mindenkit, aki nem a kormány csahosa, szócsöve vagy szövetségese.
U.I. A kommentelés szabadságának megregulázása és az Origo főszerkesztőjének politikai megrendelés-szagú menesztése természetesen teljesen véletlen szálai ennek a - barátok közt is - hatalmi túlkapás ízű történetnek.
"Barátok közt" nélkül meg, bármilyen hihetetlen, túléljük. Kár, hogy nem ez itt a probléma.