Természetesen lehet puszta kézzel is táplálkozni az Európai Unió asztalánál úgy, hogy két fogás között  gumicsizmás lábunkat felrakjuk az asztalra, de nem vagyok biztos benne, hogy olyan sokszor meghívnak majd ebédelni. Mint ahogy nyugodtan szájba lehet vágni az asztalszomszédunkat is, ha az étkezők egy részének felháborodását csillapítandó, igyekszik elmagyarázni, hogy nem elefánt ez itt mellette, és nem is a porcelánboltban vagyunk. Ő így szokta, nem kell rögtön a kidobólegények gondjaira bízni.

Mindenki tudja immár, hogy a gumicsizmás magyar úriember pártfogója Angela Merkel német kancellár volt, aki az asztal túloldalán ülő Peer Steinbrück szocdem wannabe kancellár ama felvetésére válaszolt, hogy a cizellált modorú, Orbán Viktor névre hallgató urat nem ártana elvezetni az asztaltól. Merkel azt találta mondani, nem kell rögtön a könnyűlovasságot beizzítani, nyugi van! Reakció: a sértődött illembajnok hazamegy és hadat üzen éppen annak, aki tulajdonképpen a bunkó primitívsége okozta indulatokat elsimítani próbálta. „A németek egyszer már bejöttek (Magyarországra), nem lovassággal, hanem tankokkal. Nem volt jó ötlet, akkor sem működött.” Világos ott annál a szekuláris, keresztényellenes, családellenes asztalnál?

Viktor és Angela: amikor a német tankoktól (még) nem kellett megvédeni Magyarországot

Azt nem tudom, hogy a kancellárasszony arcára mely lélektani folyamatok mely végtermékei ültek ki a neki címzett kijelentés nyomán, az tény viszont, hogy a német Spiegel Online vagy a Focus Online  annyira nem díjazta ezt a modortalan beszólást. Függetlenül attól, hogy a náci módszerek vádjának gondolata sajnos korántsem alaptalan, ám egyetértve azzal is, hogy ki nem szarja le a német belpolitikai üzengetéseket, számomra a dolog ennyit tesz: diplomáciai értelemben Orbán Viktor a funkcionális analfabetizmus Mont Blanc-jának csúcsára ért.

Már nem csupán annak nincs tudatában amit két szabadságharcos kardsuhogtatás között mond, hanem képtelen értelmezni azt is, amit olvas. Annyi fáradságot sem vett, hogy megértse Merkel kijelentésének körülményeit, ellenben attól nem riadt vissza, hogy a kancellár Magyarországra vonatkozó politikáját az ország hitleri megszállásával állítsa párhuzamba. Mérlegelés, gondolkodás nélkül. Aki a „nem kell rögtön fegyverhez nyúlni, ahogy meghalljuk az Orbán Viktor nevet”, egyébként nem túl bonyolult mondatszerkezetet úgy értelmezi, hogy a másik már a kést a torkához szorította, annak érdemes lenne fontolóra venni önmagát. Az a jó benne, hogy senki nem fog semmit fontolóra venni. A legkevésbé azt, hogy az agyament szabadságharc hevében már mindenre és mindenkire lövünk, aki él és mozog, nem csak akkor ha  vélt vagy valós ellenségről van szó, de - a fenti ábra szerint - a szövetségesek sem képeznek kivételt ez alól. Szerencsétlen időzítésű és mellélőtt hasonlaton alapuló üzenet, diplomáciai szarvashiba, az önkontroll elvesztésének ideáltipikus példája.

Semmiképpen nem fenyegetőzésképpen mondom, de ha ez a primitív utcai harc így megy tovább, a legtürelmesebb pártfogónak is elborul az agya. Guido Westerwelle német külügyminiszter is viszonylag szépen fogalmazott, egyelőre csak "sajnálatos kisiklásnak" nevezte az utolérhetetlen orbáni bölcsesség ilyetén megnyilatkozását. Azonban ez az európai értékektől fényévekre eső, folyamatos, gumicsizmás, pacalpörköltet kézzel evő szabadságharc oda fog vezetni, hogy nem könnyűlovasággal, hanem tank hadosztályokkal pakolnak ki arra a turulba zárt szemétdombra.

Fene tudja, hogy ezt a salleren jóval túlmutató suttyó beszólást éppen a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés sikertelenségének biztos tudatában ejtette el Orbán, hogy aztán lehessen vinnyogni? Vagy egyszerűen csak a Jobbikkal közös hatalomra kerülés előkészítő terepén vagyunk, ahol a szélsőséges alakulat kussolásának hátterében a „vállalható” együttkormányzás forgatókönyve íródik? Vagy mindkettő esetleg? Akárhogy is van, fontos, hogy minél többeket haragítsunk magunkra, mert akkor van ki ellen megvédeni Birkaországot. Rezsicsökkentéssel, munkahelyekkel, nyugdíjakkal, nemzeti trafikokkal, és hátrányos helyzetű csoportokkal együtt.

Zárójel: Látszólag persze semmi köze a témához, ám mégis cinikus fintora az életnek, hogy ByeAlexkénk maximális pontszámot kapott ezektől a seggarc náci németektől az Euróvíziós geopolitikai dalversenyen. Úgy értem, csak és kizárólag tőlük. Remélem, Orbán alkalomhoz illően akkor is összeráncolt szemöldökkel rázta a jobbik öklét feléjük, és a könnyűlovasság bevetését fontolgatta. A másikkal meg a pacalpörköltben könyékig. 

Update: Semmi kétségem nem volt afelől, hogy mint annyi minden mást eddig, ezt a szerencsétlen beszólást is ki fog lehetni magyarázni.