hacsaknem

A tegnapi szlovákiai választás eredményei bizonyára senkinek nem okoztak meglepetést, a papírforma hozta magát.  Túl sok örömre nincs ok, de olybá tűnik: a határon túli nemzetegyesítést egyre kevesebb magyar gyomra veszi be.

Az első, és legfontosabb tanulság: a Fidesz alig két év alatt a második választást veszítette el Szlovákiában. A széthúzást szító Orbán törekvés oda vezetett, hogy a Magyar Koalíció Pártja által képviselt „jó magyarok” kimaradtak a parlamentből. Nem tudjuk még, hogy ez kokinak vagy sallernek minősül Orbán szempontjából, de a lényeg, hogy mindig a másik a hibás: Berényi kissé csalódott, mert szerinte ha közösen indultak volna (a Most-Híddal), a második legerősebb pártként lehetnének a parlamentben. Az MKP állítólag tett ennek irányában lépéseket, de elutasításba ütközött. Hozzátette: a választások eredményeinek ilyen alakulása nem csak az MKP számára jelent rossz kimenetelt, de a Szlovákiában élő magyarság számára is, amelyre nehéz évek várnak.

Késő bánat és hamis, demagóg megközelítés:  ugyanis az MKP, a Fidesszel karöltve mindent megtett azért, hogy Bugár Béláékat bemocskolja. Tudom, így utólag a buktáért vállalt felelősség nulla. Akárcsak a dícső vezír esetében. Ez a „ha a nagymamának töke lenne, ő lenne a nagyapa” típusú lábszagú másikra mutogatás egyértelműen mutatja: a szlovákiai fiókpárt jól megtanulta a leckét, ami viszont már megint csak arra lesz jó, hogy az elkövetkezendő években a pálya széléről kiabáljon be a többieknek.  

Második tanulság:  A parlamentből egyszer kiesett etnikai párt már a büdös életben nem tud visszakerülni. Ennek a ténynek önmagán túlmutató jelentőségét az adja, hogy Vajdaság is választ, Románia is választ az elkövetkezendő hónapokban. A kisebbségi pártok versenyének jótékony voltáról való ömlengés ugyancsak hamis. A megosztottság, a különállás Közép-Kelet-Európában nem működik. A kettős állampolgárságos mézes madzag nemhogy nem használt, ártott, és mivel  Felvidék nem Erdély, a Most-Híd politikai projekt egyáltalán nem valószínű, hogy megismételhető. Nota bene: Bugárék a parlamentben vannak, viszont jelentős számú szavazatot veszítettek.  

Harmadik tanulság: Az eredményes politikát a leghangosabb megnyilatkozás, és budapesti vezetőkkel való parolázás nem helyettesíti. A Semjén-Németh-féle exportált megosztás nem ér fel a konkrét cselekvéssel, az alázattal, és a munkával.  Más szavakkal, az  amatőr, még mindig az ellenféllel túl sokat, és a konkrét celekvési tervvel túl keveset foglalkozó kampány, amely az előző évek nem létezően langyos politikai cselekvését gazdasági témákra próbálta cserélni, kudarcra van ítélve.

És végül: mielőtt bárki azt akarná mondani, hogy örülök az MKP kudarcának, elmondom, távolról sem. Azonban remélem az érintett, Fidesz által kedvelt jó magyarok képviselői magukba szállnak. Még nem késő. Mert e Fidesz-KDNP-féle magyarságstratégiának, ennek a hatalom bebetonozására irányuló gátlástalanságnak végképp nem kellene kiszolgáltatni az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai magyar közösségeket. Remélem, köszönik szépen, de ők nem kérnek eme öntudatlan nemzeti egység kormányából...