És akkor mindig jön műelemző Bayer Zsolt és szájba rágja, hogy Orbán Viktor szerző hogy gondolta. Természetesen mindig megfogadom magamnak, hogy nem, Bayer Zsoltról többet nem, nem, semmit. Viszont úgy alakult, hogy megtudtam ettől az elkötelezett tollforgatótól: én is azon kloákák, senkiháziak, csődtömegek, nyomorultak, kretének, fizetett rettegők, hétpróbás gazemberek, végromlásban szenvedő, fertőzött, semmirevaló, felesleges, elviselhetetlen, rohadt, pusztulásra ítélt, aljas idióták táborát gazdagítom, akik nem értették meg Orbán Viktor liberális demokráciát temető beszédét. Ennek okán úgy érzem reagálnom kell Bayer válogatott, nekem is célzott szitok-átokáradatára, amely a Magyar Hírlap mai számában díszeleg.

Némiképpen simogatja liberális, demokratikus értékek iránt elkötelezett lelkemet, hogy a csahos kutya már megint a legmagasabb hangfekvésben ugat, és köpköd a szélrózsa minden irányába. Továbbra is azt gondolom, hogy akinek igaza van, annak fölösleges habzó szájjal üvöltözni. És akkor ki-ki döntse el magában, hogy Orbán Viktor megkésett visszhangjának igaza van-e vagy sem, amikor az igényesnek alig nevezhető átkozódás módszerét választja arra, hogy megmagyarázza nekünk, véglényeknek, mit is akart mondani a főnök elvtárs Tusnádfürdőn.

Bárhonnan nézem, és bármiket is okádott az arcomba ez a kifinomult stílusú lojális kutya, a véleményemet fenntartom: az az emberi lét, amelyben a szabadság megkerülhető, legjobb esetben is másodrendű tényező, az a társadalmi berendezkedés, amely a megfoghatatlan, dagályos nemzeti sikerességet a szabadság fölé helyezi, kerülendő, elkerülendő, elítélendő. Bayer tehát az emberi szabadság eltaposásának nemes gondolata hallatára tapsol, és teszi ezt olyan stílusban, hogy a cigányok megsemmisítésének gondolata ártatlan versikévé szelídül mellette. Ezért nem is kívánom műelemzés tárgyává tenni ezt a gonosz Amerika, rothadó kapitalizmus visszatérő motívumokból építkező demagóg állásfoglalást. Két mondatot emelnék ki a kontextusból:

"Mindig kell harcolni valaki ellen, ez a diktatúrák lényege.(...) Cserébe lehettek ti is szabadok, és ha dolgoztok, kapHATtok enni. Coki."

Fején találtad a szöget, Bayer elvtárs! Harc Brüsszel ellen, az EU ellen, az USA ellen, a buzik ellen, a cigányok ellen, a kommunisták ellen, az államadósság ellen, a norvégok ellen, a civilek ellen, a szabad pálinkafőzést kritikusai ellen, a magyar akácot kiirtani akarók ellen, a közműszolgáltatók ellen, a bankok ellen, a multinacionális cégek ellen, a gyermektelenek ellen. Örökös harc. Ez a diktatúrák lényege. És pontosan ez zajlik a szemünk láttára immár ötödik éve alakuló szép új világban. Ez a diktatúrátok lényege. Azé a munkaalapú társadalomé, amelyben lehetünk mi is szabadok, mi, gusztustalan kloákák, és ha dolgozunk, talán enni is kapunk, ha ti úgy akarjátok.

De mi van azokkal, akiknek évek óta nincs állásuk, vagyis NEM DOLGOZNAK, Bayer úr? Mi van azokkal, akik több szakmával a zsebükben, az egykor perspektívá(ka)t nyújtó életpályájukat a hajukra kenve nyomorognak a ti közbenjárásotokkal is elcseszett oktatási struktúra miatt? Mi van az állandó, visszamenőleges hatályú törvénymódosításaitokkal, amelyek minden kaput végleg bezártak emberek százai, ezrei előtt? Mi van velük, Bayer? Ha nem dolgoznak, ne is egyenek most, hogy már közmunkásnak sem kellenek, noha ti állítólag visszaadtátok a kétkezi munka becsületét? Ezeknek az embereknek szerinted lenyomható a torkán, hogy Ororszországban és Szingapúrban kolbászból van a kerítés?

Hát igen. A szervilis beosztott újabb arrogáns ajvékolása: akinek véleménye van, horribile, más véleménye van, az közönséges kloáka, senkiházi, csődtömeg, de főleg büdös liberális. Jelentsen e szó bármit. Úgy értem bármit. (Általában a fizetett rettegő és a hétpróbás gazember rokon értelmű fogalmát értik alatta.)

Ha tetszett, amit olvastál, vagy ha nem, de hiányzik egy "lájk" az életedből, csatlakozz az újonnan indult Facebook-oldal kedvelőinek táborához!