Háborúval a békéért, ba***-sal a szüzességért, versennyel az összefogásért

H_A Címkék: önkormányzati választások RMDSZ EMNP Gergely Balázs Máté András2012.05.07. 22:02

A tudatos csúsztatásokon alapuló politikainak szánt diskurzust már megszokhattuk az Erdélyi Magyar Néppárttól. Hogy mennyire nehéz mégis megszokni, azt a cím látszólagos trivialitása is tükrözi. Kampány idején, 35 nappal a mindent eldöntő önkormányzati választások előtt, fokozottan és hatványozottan előtérbe kerül ez a stratégia. Egyetlen „apró” gond van ezzel: a társadalom  - ezen belül a rommagyar tásadalom - napi politikával együtt nem élése okozta „tájékozatlanságával” él vissza aljas módon ez az alakulat. És nagyjából semmi nem tartja vissza attól, hogy valótlanságokat, demokráciaféltésnek beállított, logikai bukfencektől hemzsegő, frusztrált csodálkozás- és megdöbbenésfoszlányokat csempésszen a jóhiszemű magyar emberek sivárnak feltételezett életébe. Érdemes továbbra is megfigyelni, hogy szó nincsen soha a megoldandó feladatok érdekében vállalt cselekvési programról, pusztán az elvi csatározás, a homályos és dagályos, elnagyolt szimbólumok, és a mindenkori magyar dráma elemeinek csatasorba állítása a cél.

Merthogy ezek az Orbánék tenyészetéből kikerült, feddhetetlen és tiszta kezű fajmagyar politikusok egyetlen olyan alkalmat sem szalasztanak el, amikor megdöbbenéses alapon odamondhatnak és elítélhetnek valamit a pálya széléről. Ennek megfelelően tele van a virtuális tér mindenféle - természetes jóindulattól sugárzó - RMDSZ-lejárató videócskákkal, kép- és hanganyagokkal, kismillió nyilatkozattal, állásfoglalással, közleménnyel, nyílt és zárt levéllel.

Nekem, kolozsvári magyar választópolgárként pedig aktuálisan a hócipőm van éppen tele azzal, hogy a szolgálatos csatakiáltások közepette a magyar emberek nem tudnak olvasni” sztorival kell szembesülnöm már jónéhány napja, ha akarom, ha nem. Több oldalas nyilatkozatok, levelek és válaszlevelek, csöpögős múltbatekintések, sajnálkozások, majdhogynem a mártírium felső határát súroló, nevetséges önigazolási próbálkozások. Hogy az RMDSZ helyi elnöke megsértette, semmibe vette, lenézte a magyarokat. Akiket persze azonnal, és rögtön Tőkés László és implicit módon az EMNP-vezérkarát erősítő unokaöccse akar megvédeni a gonosztól. Továbbra is a gyomorforgató jelző jut eszembe arról, hogy minden napra jut egy RMDSZ lejárató mese: hol Bihar megyében fenyegetik meg a szerencsétlen néppártos  jóembereket, hol Szilágy megye vagy éppen Szatmár a soros a megfélemlítők sorában. Nap nem telik el úgy, hogy ne lenne téma a másik fél, hogy ne adódna valami botrány, valami szemrehányás, valami elvitatnivaló, vagy sok embert meghülyíteni hivatott hisztériakeltés. Miért? Mert addig sem kell egyetlen szót sem szólni arról, hogy mi a program, hogy akarjuk csinálni, miért tudjuk mi jobban csinálni mint az a fránya poszt-kommunista szövetség.

Anélkül, hogy jelen lettem volna, vagy bármelyikünk jelen lett volna ama ominózus beszélgetésen, ahol az RMDSZ Kolozs megyei elnöke állítólag olvasni nem tudónak titulálta a magyar közösséget, a mai n-edik EMNP-s állásfoglalás és viszontválasz meggyőzött arról, hogy egy szándékos, sarkított, a közbeszédet nagyon konkrétan és tendenciózusan tematizálni hívatott, olcsó és demagóg húzással állunk szemben. Ami része a darabnak.

Az EMNP kommunikációját elejétől fogva végigkísérő, a széles néptömegek megvezetésre kiválóan alkalmas kettős beszéd nyilvánvalóságát látszólag fölösleges újra hangsúlyozni. Ma, Gergely Balázs, Tőkés László unokaöccse, az EMNP & EMNT Kft egyik társtulajdonosa, a családi vállalkozás egyik „szépreményű” örököse újra bizonyította: nem az a legnagyobb baj vele, hogy semmilyen programja nincs, amely alapján Kolozsvár polgármester-jelöltje lehetne az elkövetkezendő húsz évben. A baj az vele, hogy a következetesség még fosszíliáiban sem található meg abban amit mond. Hogy fiatal kora ellenére (vagy éppen azért?) beállt a Fidesz által elhintett nemzeti alapokon nyugvó populista semmitmondás ösvényére, hogy nem képes túltenni magát a pátosszal teljes heteroidentifikációs sémákon. Hogy egy-két oldalnyi szövegbe is képes belecsúsztani olyan logikai bukfenceket, amelyek hiteltelenné és röhejessé teszik egyébként nagyon jól megrendezett történetét. Érvelésem két aspektusra támaszkodik:

1.Egyrészt: Máté András Levente megyei RMDSZ elnök személyét, cselekedetét, kijelentését oly módon próbálja teljesen negatív fényben feltüntetni Balázska és a slepp, hogy két, rangsoroláson alulmaradt jelölt utólagos sértett kijelentéseinek fényébe helyezi, és elégedetten nyugtázza, hogy bezzeg, ezek is de jól megmondták az elnöknek. László Attila jelenlegi alpolgármesterről és Molnos Lajos 20 éve városi tanácsosról van szó, akiknek tevékenységével az RMDSZ helyi, rangsoroló küldöttgyűlése elégedetlenségét fejezte ki, következésképpen egyiküket sem juttatta befutó helyre. Ezt a két jelöltet, akiknek gyenge teljesítményét egy demokratikus választáson szankcionálták, Tőkés László unokaöccse levelében a megyei szervezet meghatározó politikusaiként emlegeti, és hivatkozik arra, hogy ezek ketten - a jelöltállítási folyamatot „bohóckodásnak”, sőt egyenesen „tragikusnak” nevezték. A félrebeszélés és a kettős beszéd úgy áll össze, hogy fél oldal múlva azt olvassuk: „Ezért szerveztünk (ti. mi az EMNP) tiltakozó megmozdulást a Házsongárdban nyugvó szeretteink sírjait gyalázó és pusztító „fű alatti” városházi politika ellen”. Ez a pusztító, fű alatti politika pontosan az, amelynek ez a két „meghatározó”, ám a magyar közösséggel szemben alulmaradt politikus is része volt. Akiknek kapcsán egy szervezet önkritikát gyakorolt, és úgy gondolta, másoknak, újaknak, alkalmasabbaknak, fiatalabbaknak szavaz bizalmat.  Igy aztán Tőkés László rokona, Gergely Balázs, az EMNP polgármester-jelöltje, akinek büdös a tulipán, a fenyő viszont nem (az MPP-vel nem fáj egy listán indulni) enyhén beleesett ebbe a szánalmas kis logikai csapdába, amelyet egyébként ő maga teremtett. Nagyon el kellene dönteni, hogy két gyenge teljesítményű politikus kijelentéseit erényként tüntetjük fel alátámasztandó sztorink vezérfonalával összefüggésben, vagy pedig kiváló munkát végző politikusokról beszélünk? Akkor viszont nem értem mi szükség van magunkat földhöz csapdosni, hogy ezt se, ezt se, meg amazt se oldották meg? Gergely Balázs! Kétszínű, és visszataszító érvelés.

2. Másrészt: 3T-hez hasonlóan Gergely Balázs, te sem szégyelled magad, és miután politikai ellenfeledről mindent elmondtál, mi elmondható, így fogalmazol: „Bízva a józan belátásában, és az együttműködésre való nyitottságában...” El nem tudom képzelni, nálatok hogy fér bele ez a legalja politikai pervertálódás? Hogy fér meg az állandó háborúzás a béke mindenekfölötti áhításával? Hogyan lehet a versenyt a megegyezéssel állandóan, szemrebbenés nélkül, párhuzamosan emlegetni? Ennyire igénytelenek vagytok, vagy ennyire elkeseredettek? Hogyan akarhattok őszintén összefogni azzal, akinek a mocskolásán éjt nappallá téve dolgoztok?

Számomra egyszerű a képlet, és remélem, hogy egyre több ember számára is nyilvánvalóvá válik. Hogy lehet tonnaszámra nyilatkozni, rágalmazni, elferdíteni, kontextusból kiragadni, és bármit megtenni, ami jólesik nektek. Kötelező és időszerű volna azonban eldönteni, hogy akkor mi legyen? Ha háború, akkor nincs béke, ha b***ás, akkor nincs szüzesség, és ha verseny, akkor nem összefogás. Már csak azért, mert a nemzeti összmagyar és összmagyar nemzeti érdeket nem lehet ilyen gerinctelen, ide-oda hajló, visszatérő motívumokkal és cinikus kinyilatkoztatásokkal érvényre juttatni.  

A bejegyzés trackback címe:

https://hacsaknem.blog.hu/api/trackback/id/tr684495009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.