A nemzetpolitikai agymosás: amiből köszönöm, nem kérek

H_A Címkék: nemzetpolitika Fidesz Orbán Viktor EMNP romániai választások2012.05.03. 17:41

Úgy értettem, hogy sorsfordító választások előtt áll a kárpát-medencei magyarság nem elhanyagolható fele. Ennek kapcsán Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt hétvégén Szerbiában kampányolt a Vajdasági Magyarok Szövetségének,-vel,-nél, és a május 6-i választáson való részvételre buzdította az ott élő magyarokat. Mindenfajta hátsó gondolat nélkül, lássuk be: dicséretes gesztus a határokon átívelő nemzetegyesítés „bajnokától”. Persze úgy nem nehéz ilyen előjelű okosságokat puffogtatni, hogy a VMSZ szófogadó határon túli magyar párt, Pásztor István példamutató „jó” politikusként  teljes mellszélességgel kiállt Orbán Viktor mellett, amikor szegényt egész Európa szimbolikusan keresztre akarta feszíteni.

Én a június 10-én esedékes romániai választások perspektívájából szeretném megközelíteni Vitya kijelentéseit.  Aki szerint minden politikai választás "valamilyen módon össze van kötve azzal a kérdéssel, hogy meg tudunk-e maradni, lesz-e befolyásunk ebben a közösségben, meg tudjuk-e magunkat szervezni". Aki szerint a magyarságnak, ahol elegendő ereje van hozzá,  mindenhol ildomos nemzeti alapon működő politikai szervezetet létrehoznia. Etnikai alapokon álló nemzeti pártok nélkül a határon túl magyar közösségek nem tudnak sikeresek lenni.

Amit elfelejtett Viktor hozzátenni, pedig engem nagyon érdekelne: egészen pontosan hány nemzeti alapon működő politikai szervezetet kell létrehozni példának okáért Romániában ahhoz, hogy darabjaira hulljon egy-egy határokon túlra szorult magyar közösség? A nemzeti alap nevében, természetesen, miközben a nemzeti összetartozás a mindennapok részévé válik Orbán szerint.

Kedves romániai magyarok! Én attól tartok, hogy semmiféle összetartozás nem fog a mindennapjaink részévé válni, viszont anélkül, hogy észrevennék, magyar magyarnak farkasa és esküdt ellensége lesz a szemünk láttára. Soha még ilyen és ennyire elszabadult, zsigerből jövő gyűlölködés nem mérgezte a romániai magyar közbeszédet, mint ma, alig 40 nappal a sok mindent eldöntő önkormányzati választások előtt. Mindez többek között azért, mert régóta nyilvánvaló: a Fidesz magyarországi homokozója egyre szűkebbé válik, Európa sem vevő az arrogáns erőfitogtatásra, ezért nem maradt más hátra, mint új homokozók létrehozása és csatasorba állítása a trianoni határokon túl. Úgy érzem, sikerült. Romániában a meglévő mellé legalább még két politikai szervezetet létrehozni. Mert ildomos volt. Mert Budapest leszarta, hogy mire van elegendő ereje a magyarságnak, vagy mire nincs. És mert a bukott, frusztrált rommagyar politikusok két pofára zabálták és gyakorlatba ültették Orbánék ördögi tervét.

Igy aztán Romániában 40 nap múlva fog eldőlni, hogy a Fidesz pénze, hatalma, parancsai, és bejáratott gépezete mire megy 22 évnyi jó-rossz, sikeres-kevésbé sikeres, de elvitathatatlan munkával.  Közel 40 nap múlva kiderül, hogy az Orbán álmaiban elképzelt, könnyített honosításért csúszva-mászva hálálkodó, meghülyített és megvezetett határon túli magyar közösség képét mutatjuk-e, vagy e mézesmadzagot megemészteni képtelen, demagógiával jól nem lakatható, önálló, racionális döntést meghozni képes mikrotársadalomét?

Nagyon úgy fest, hogy az eldöntendő kérdőmondatra nincsen egyértelmű válasz. A lehetséges választ viszont valahol a két szék és a pad magasságában kell keresni. Ma már ott tartanak a dolgok, hogy az etnikai alapon létrehozott „felmentő seregek” egy esélytelen, korábban már több ízben kudarcot vallott román jelöltet is szívesen, teljes mellbedobással támogatnak, csak azért, hogy annyi sikertelen nekifutás, meggyőző erőtől mentes halandzsázás után közel kerüljenek azon bársonyszékekhez, amelyeket egyébként  oly nagy szeretettel ócsárolnak. Csak azért, hogy ne a „másik oldalon” álló magyar ember legyen polgármester, aki érdemben szavazatokat szerezhetne. Mossák a jó magyar erdélyiek agyát, mert Viktor azt mondta nekik: ez az, ami működik. Ez az, ami Magyarországon is helyzetbe hozott egy kétharmadosnak alig nevezhető, de kétharmadossá verbalizált demagóg, elvakult hatalmat. Ez a tipikus kettős beszéd az, amellyel gátlástalanul egymás mellé lehet tenni teljesen ellentmondó kijelentéseket, amelyek mentén minden egyes nap legitimálni lehet a tudathasadást. Azt lehet mondani, hogy mi tiszta lappal indulunk, nem tartozunk felelősséggel az elmúlt évekért. Nagy igazság. Aki nem dolgozott, csak uszított, aki nem tett le semmit az asztalra, csak kifogásolt, annak nincsen felelőssége az esetleges kudarcokért. A gusztustalansággal határos módon próbáljuk leplezni a tapasztalat, a hozzá nem értés hiányát és az amatőrizmust. Azt hisszük, hogy elég kétnaponta sajtótájékoztatók formájában a politikai ellenfél ügyes bajos dolgaival foglalkozni, vizes lepedők és rágalmak tömkelegét rá húzni, és fordul a kocka a választópolgár fejében.

Gyomorforgató örülni egyik nap annak, hogy megbukott a román kormány, amelynek tagjaként politikai ellenfeleink, gyűlölt nemzettársaink a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karainak létrehozásáért dolgoztak, majd néhány nap múlva kemény memóriazavarról tanúságot téve kijelenteni:  az Erdélyi Magyar Néppárt készen áll polgári engedetlenségi akciókkal tiltakozni a karok létrehozását előíró kormányhatározat semmissé tétele ellen. Aljas, kétszínű nemzetpolitika.

Az én fejemben az összetartozás nem ildomossági alapon működő, budapesti távvezérlésű imperatívusz kérdése. Az új egység nem a magyar nemzettársak megsemmisítének mindent felülíró, kizárólagos cselekvési terve. A nemzeti alap pedig végképp nem azt jelenti, hogy a pálya széléről káromkodva szidjuk a gyepen szaladgálókat.

Kedves romániai magyar nemzettársaim! Bízom benne, hogy nincs szükségük Orbán Viktor és talpnyalóinak utasításaira ahhoz, hogy magyarnak érezzék magukat Erdélyben. Az etnikai alapon működés szükséges, de nem elégséges feltétel. A kétszínű retorika viszont lealjasít azoknak a szintjére, akik eszközként akarnak felhasználni arra, hogy a Fidesz még egy jó ideig hatalmon legyen Magyarországon. Ehhez én nem kívánom se a nevemet, se a szavazatomat adni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://hacsaknem.blog.hu/api/trackback/id/tr414486791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tempetőfi 2012.05.03. 19:17:32

A nevedet tényleg nem adod.
[Egyébként csak egy halk javaslat: ha ismernél mértéket, higgadtabban, valamint kevésbé riasztó és idétlen jelzős szerkezeteket használnál, talán még rajtam kívül más érdeklődő is végigolvasná a szövegedet. Csak mondom. Ha így fröcskölsz, az már uncsi. Ez a baj a magyar nyelvterület ballib pubijaival, eccerűen nem érzik, hogy meddig menjenek el, oszt' csodálkoznak, ha a kurucinfóval hasonlítják össze őket.]

H_A 2012.05.03. 19:25:48

Tisztelt tempetőfi! Nagyon örülök, hogy monitorizálod a blogot, végülis jó pártkatonának ez kötelessége. Hogy az írásaimat ki olvassa és ki nem, az teljességgel lényegtelen, de természetesen ebben a kérdésben is szíved joga véleményt nyilvánítani. Ne általánosíts, mert az mellébeszélésnek minősül. A lényeg az, hogy szerintem fontosabb dolgaid vannak neked annál, mint hogy egy ilyen "ballib pubi" témával foglalkozz. Nyelvhasználati és irodalmi jótanácsokat - ha kérhetem - máshol. Örülök, hogy összevontad jó magyar szemöldököd, és ha mást nem is, de legalább idegesít a dolog.

kzoltana 2012.05.03. 19:50:15

Mélységesen egyetértek minden egyes szavával.

H_A 2012.05.03. 20:17:34

@kzoltana: Ha a blogbejegyzésre érted, akkor megtisztelő és köszönöm.

bétamás 2012.05.04. 00:23:34

A magyar állampolgárság ügyében hozott törvénymódósitást helyesnek tartom, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt az MPP-re vagy az EMNT-re szavaznék. Nekem erről Nelson Mandela jut eszembe. Tőle azt kérdezték az első szabad választások előtt, hogy mi a véleménye arról, hogy a Nemzeti Párt emberei ingyen kaját osztogatnak az embereknek. A válasza az volt, hogy egyék meg a kaját, majd szavazzanak az Afrikai Nemzeti Kongresszusra. Persze, tudom, vannak akik nem igy gondolkoznak s ha az RMDSZ-nek szüksége van szavazatukra, akkor számukra vonzóvá kellene tegye a szervezetet. Az RMDSZ vezetőinek el kellene gondolkozniuk azon, hogy a FIDESZ ténykedésén kivül melyek voltak a két párt megalakulásának okai.

PR-küszöb 2012.05.04. 07:24:55

@autognomia:

Mennyi esélyét látod annak, hogy a játékelméleti fogalmak beépüljenek - természetesen nem maguktól :) - a közbeszédbe?

Ha ugyanis a Kárpát-medence nulla végösszegű játszmákon szocializálódott közössége
- és ezen belül a magyarság -
nem látja be, hogy az egymás rovására történő érvényesülés szükségszerűen eredményezi
a közös veszteséget,
akkor bármi, de tényleg bármi megtörténhet.

És nagyon ne feledjük el, hogy a hidegháborút nem egyik, vagy másik fél nyerte meg, hanem a játékelmélet, tehát a diszciplína alkalmazhatósága a való életben bizonyított.

H_A 2012.05.04. 08:42:22

@bétamás: Teljes mértékben egyetértek a felvetéseddel. Az önkritika gyakorlása elengedhetetlen ebben a pillanatban. Túlságosan komolyra fordult a "játék". De ezért van az is, hatványozottan frusztráló: a nacionalista hangulat felerősödése mellett, a megosztást Budapestről finanszírozzák és irányítják.

H_A 2012.05.04. 08:55:18

@PR-küszöb: :) Tulajdonképpen éppen ez történik, így ez már sokkal inkább realitás, mint potencialitás. Sőt, azt is megkockáztatom, hogy ebben a helyzetben - bármi legyen az önkormányzati voksolás kimenetele - a magyar közösség mindenképpen a vesztes oldalon fog állni. Ha mégsem így lesz, akkor majd hibaigazítok:)

tempetőfi 2012.05.04. 09:54:56

Kedves autognomia, monitorizálja a fene, nemigen van időm ilyesmire, ha meg van, akkor érdekesebb dolgokat olvasok, például a Totalcart vagy a Sportgézát. Csak ezt tolják lelkesen az arcomba "az RMDSZ-es pártkatonák" a Facebookon, így néha idekattanok.

PR-küszöb 2012.05.04. 10:47:06

@autognomia:

Megismétlem a konkrét kérdésemet:

"Mennyi esélyét látod annak, hogy a játékelméleti fogalmak beépüljenek - természetesen nem maguktól :) - a közbeszédbe?"

Ajánlott olvasmány: Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák, Bp. 1975

erossa (törölt) 2012.05.04. 10:49:05

Én is teljes mértékben egyetértek a bejegyzéssel. Most mikor össze kellene tartani akkor nem széthúzúnk, hisz amúgy is olyan sokan vagyunk itt ezen a húzatos helyen.

erossa (törölt) 2012.05.04. 10:52:39

Én is teljes mértékben egyetértek a bejegyzéssel. Most mikor össze kellene tartani akkor nem széthúzúnk, hisz amúgy is olyan sokan vagyunk itt a húzatos Kárpát-medencében. Elnézést a dupla kommenthez.

H_A 2012.05.04. 11:12:19

@PR-küszöb: Nagyon röviden: igen nagy esélyét látom. (Az olvasmány-ajánlót köszönöm, volt szerencsém hozzá.

PR-küszöb 2012.05.04. 13:54:13

@autognomia:

Hmmmm...
És akkor itt most megállunk, és bízva az esélyben elégedetten megveregetjük egymás vállát?

H_A 2012.05.04. 14:58:06

@PR-küszöb: Ha úgy érzed, hogy ez következik a fentiekből, akkor tedd ezt. Egyébként pedig azt kérdezném: milyen válaszra vársz?

PR-küszöb 2012.05.05. 13:05:12

@autognomia:

Keserű tapasztalat a számomra, hogy az emberek csak azokat a kérdéseket hallják meg, amelyekre tudják a választ.
Ha jól belegondolunk, a magyar anyanyelvű közösség két kvázi sikerkorszaka - a reformkor és a dualizmus - a nyelvújítás egy-egy szakaszával esett egybe. A feladat, szerintem, az lenne, hogy mint a régi filmeken a kémek az óráikat, összehangoljuk a fogalmainkat, amelyeket használunk.

kzoltana 2012.05.05. 16:07:52

@autognomia: A blogbejegyzésre értettem, maximális elismerésem.