Benyelem, hogy benyeli. De nem kérek "a következmények nélküli" állampolgárságból!

H_A Címkék: állampolgárság Schmitt Pál2012.03.30. 21:29

Lassan hat hónappal ezelőtt, Budapesten, a Bevándorlási Hivatalban azt mondta nekem egy majdhogynem  kedves néni, hogy 4-5 hónap múlva én is magyar állampolgár leszek. Akkor, hirtelen felindulásból, mókából, vagy egyszerű csínytevésből úgy gondoltam, hogy erre az überhatárok szimbolikus egyesítésére is vonatkozó, az én lelkem trianonsirató, soha nem volt sebeit begyógyítani, illetve Gyurcsány 2004-es állítólag ocsmány cselekedetét elhomályosítani hivatott papírfecnire mindenképpen szükségem van. Ha nem másért, azért mert ha nem is használ, megártani semmiképpen nem fog.

Nos, e szóban forgó fél év alatt annyi minden történt, annyi minden nem, de egy valami mindenek felett állandó: még mindig Schmitt Pál golyóstolla és kezének íves, finom írása szükségeltetik ahhoz, hogy e nemes okmány birtokába kerülhessek. Közel hat hónap alatt valamikor megingathatatlan elhatározásom rendre porba hullani látszik, és már korántsem vagyok biztos abban, hogy kell nekem ez a dokumentum. Vajon nem inkább örülnöm kellene a budapesti bürokrácia szolgálatos polcán porosodó állampolgársági kérelmem jóváhagyásának késlekedése miatt?

Itt és most elérkezettnek érzem az időt arra, hogy jelezzem Pali bácsinak tisztelettel és megbecsüléssel: megértem, hogy nincs ideje rám, az ő helyében nekem se lenne, ne is zavartassa magát, én nem haragszom ezért. Olyannyira nem, hogy indokoltnak érzem a kérdést: kell ez nekem? Valóban csak annyit érek én, valóban csak annyit érünk mi itt elég sokan, hogy egy közönséges SP által szignózott papírfecnivel legyünk összefüggésbe hozhatók?

Például én, aki mindig világossá tettem: nem szakadt meg a szívem 2004 december 5-én, amiért a Gyurcsány kormánya által szervezett népszavazáson a magyar emberek úgy döntöttek, nem kérnek belőlem. Legalábbis nem úgy, és nem akkor. Nem érzem úgy, hogy derékba tört az életem, így aztán nem is várom úgy, mint az igazi jómagyarok, hogy Gyurcsány térden állva kérjen tőlem bocsánatot. Talán ezért is jutottam el most is arra a felismerésre, hogy semennyire nem ráz meg, hogy Schmitt Pálnak nincs ideje rám.

Sőt. Egyre nagyobb hányingerrel, fenntartással és egyre jobban összeszoruló ököllel várok (?) erre az ő keze írását tartalmazó, és nem mellesleg az én magyar állampolgárságomat szavatoló okiratra. Mert erkölcsi alapon, azaz neveltetésem okán távol áll tőlem a lopás-csalás-engedély nélküli eltulajdonítás, és mert semmilyen közösséget nem szeretnénk vállalni senkivel, aki ezt másként gondolja. De főleg azért, mert miután egy elismert szakmai fórum, amely kompetens ítéletet hirdetni a kérdésben, hivatalossá teszi álláspontját a lopás-csalás-engedély nélküli eltulajdonítás ügyében, a vádlottnak a szeme sem rebben. Sem magánemberként, sem Magyarország első embereként. Nem mond le. Benyeli és marad.

Üzenem neki, hogy én is benyelem, de köszönöm, nem kérek belőle. Lehet, hogy egyesek azt remélték, hogy ön igazi sportemberként, a fair play jegyében beismeri, hogy veszített és visszalép. Lett volna egy utolsó utáni lehetősége. Mert állítólag ez volna az igazi sportember egyik legnagyobb erénye. Én a magam részéről egyetlen percig sem kételkedtem benne, hogy maradni fog. Valószínűleg azért, mert az én sportember-államférfi kategória megítélésem fényévekre áll az önétől, és főnökétől. Önök szerint az igazi sportember az, aki a végsőkig küzd.

Kedves szabadságharcos nagy magyarok! Ez nem egy háború, ahol kötelező a csatamezőn elhullani. Ez egy ország, egy nemzet becsületbeli ügye, tekintélyének és erkölcsi tartásának kérdése. És ez független attól, hogy hány doktorit ír meg SP mostantól az idők végezetéig. Irjon kedvére! Én jelenleg egyáltalán nem kérek a magyar állampolgárságomat igazoló oklevél Schmittes kézjegyéből. Mi itt ismerjük a méltóság, erkölcs, szégyen, gyalázat szavak igazi értelmét, és - nem tudom mások hogy vannak ezzel - de én nem kérek a "következmények nélküli" állampolgárságból. 

A bejegyzés trackback címe:

https://hacsaknem.blog.hu/api/trackback/id/tr574351004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kicsi Kacsa 2012.03.31. 00:07:05

Az utolsó mondat nagyon kemény, de igaz. Szíven ütött.
A poszttal is egyetértek.

H_A 2012.03.31. 08:14:26

@Kicsi Kacsa: Sokszor olyasmiket ír le az ember, amikre soha nem gondolt volna. Ez többek között egy ilyen mondat.

Kicsi Kacsa 2012.03.31. 10:37:58

@autognomia: emlékszem a népszavazásra, akkoriban cseteltem, többek között erdélyiekkel. Az, hogy mérgesek voltak, enyhe kifejezés.

Ha már szóba került az állampolgárság felvétele, had kérdezzem meg, Neked is vizsgáznod kellett? Azért kérdem, mert az 50-es évek elején rokonék disszidáltak, asszem tán 1 gyerekkel, a többi kint született egyik Ausztriában a többi Németországban. Nos, az a hibbant ötlete támadt az egyiknek, hogy ő bizony felvenné a magyar állampolgárságot is. Vizsgázni kellett írásban és szóban. Hiába magyarok a szülei.

Kicsi Kacsa 2012.03.31. 10:43:42

Még egy sztori a családból: nagynéném disszidált még 68-ban NSZK-ba. Olyan mázlista volt, hogy a két háború közt a szülei éppen Párizsban lebzseltek, amikor megszületett. Amikor ment a német hatóságokhoz, hogy kérvényezze a német állampolgárságot, ott csak ránéztek a születési anyakönyvi kivonatára, és közölték vele, maga francia állampolgár, tessék itt a német is. Hiába volt ő hivatalosan magyar állampolgár, nem érdekelte a németeket, ők a születési állampolgárságot vették alapul. Se vizsga, se semmi, simán megkapta.

Kicsi Kacsa 2012.03.31. 10:50:12

Még egy, és abba is hagyom: emlékszel, hogy a 70-es években az NSZK kivásárolta a szász lakosságot? Na szerintem ők sem kértek semmilyen vizsgát, megkapták a német állampolgárságot az erdélyiek. Rokonaim is így mentek ki, én mint tősgyökeres pesti, irigyeltem őket, pedig nagymamám szász volt, de apám már itt született.

H_A 2012.03.31. 11:19:04

@Kicsi Kacsa: nem, nem kell már vizsgázni. valószínűleg ezért nevezik könnyített állampolgárságnak. tudom, sokan vannak, akik nem így gondolják, mint én. azaz ők valóban traumaként élték meg azt a bizonyos december 5-ét. ez nem azt jelenti, hogy nem tartanám szép, jóvátételi gesztusnak (bár ez így nem egészen helyes kifejezés)de sajnos a politikai szándék mindezt más előjelek közé szorítja a fejemben.

H_A 2012.03.31. 20:52:09

@Kicsi Kacsa: és igen, természetesen emlékszem erre. illetve a történelmi ismereteim emlékezete révén persze, még nemigen éltem akkoriban:)