Szlovákiai választások: az "erős nemzeti érdekérvényesítés" polipja

H_A Címkék: választások Szlovákia MKP Bugár Béla2012.03.08. 20:25

A szlovákiai előrehozott választások kapcsán, no meg Semjén Zsolt nemrégi szolgálatos nemzetpolitikai expozéja okán  úgy érzem van néhány tisztázandó kérdés, amelyet nem szeretnék a választás utánra hagyni.

Nem örülök annak, hogy Orbán Viktor árnyéka és helyettese az erős nemzeti érdekérvényesítésben azt találta mondani: a magyarság megmaradása függ attól, „milyen erős pozícióink vannak ezekben az országokban”. Simán egyetérthetünk abban, hogy ha akarta volna sem könyökölhetett volna ki ennél jobban a száján Freud. Azzal az apró megjegyzéssel, hogy az erős pozíciók a gyakorlatban pontosan fordítottan arányosak a magyarság megmaradásával. Más szavakkal: minél inkább beavatkozik a magyar kormány a szomszédos országok magyar közösségének életébe, annál inkább kompromittálják annak jelenét-jövőjét. Hogy is van ez?

Hamis, kétszínű retorika az, hogy abban érdekelt a kormány, hogy a határon túli magyar pártokat és szervezeteket támogassa. (Erről már értekeztem itt korábban.) Ennek semmi köze az erkölcshöz,  a józan észhez, de a természet rendjéhez se sok. A Fidesz-KDNP egyetlen dologban érdekelt: a határon túli „jó” magyarokat támogatni a „rossz” magyarok ellenében.

berényi józsef bugár béla.jpg.pngfotó: www.parameter.sk

Kérdezzük meg erről a legrosszabb szlovákiai magyart. Igen, azt gondolom, hogy Németh Zsolt  nem oly régi nyilatkozata kerek egésszé formálja a történetet. Csak miközben Semjén finoman és kíméletesen hazudik, Németzsótti megmondja bele a pofánkba, és az egész szlovákiai magyarságéba: mi azt szeretnénk, ha az MKP jutna a parlamentbe. A jó magyarok, akarom mondani.

Kézenfekvő és logikus a dolog, ha megnézzük a magyar állami televízió és rádió folyamatos agymosó kampányát, az MKP-nak biztosított időt és felületet. Ezzel szemben a Bugár Béla-féle Híd - amely ugyan nem vegy- és fajtisztamagyar párt, de benne van abban a fránya pozsonyi parlamentben, és képviseli lehetőségei szerint az ottani magyarok ügyét – kimaradt Orbán preferenciális lájkmédiájából. Gondolom főleg az erkölcsi, nemzetegyesítő, méltányos támogatás jegyében.

Ezt az ostoba, megosztó nacionalista magyarországi külpolitikát zabálta két pofára a Magyar Koalíció Pártja két évvel ezelőtt is. Orbánnak bejött az agresszív nacionalizmus a magyar választásokon. A sors iróniája: pontosan ugyanaz a nacionalizmus, amely kiütötte az MKP-t a szlovák parlamentből 2010-ben. A magyar állampolgársággal kapcsolatos cirkusz és Semjén –mostani nyilatkozataira igencsak rímelő - nyáldús akkori támogatása csak az utolsó szögek voltak az MKP koporsójába. Akkori tanulság: így kell tönkretenni a határon túli magyar kisebbség érdekképviseletét a nacionalista magyar pártok érdekharcainak oltárán. Ámen.

Márpedig nagyon úgy tűnik, ahova Orbán beteszi a lábát, ott az ellenségeskedés válik vezérmotívummá. A recept rendkívül egyszerű: importálni kell a gyűlölet-politikát, az ellenfél démonizálását, a kicsinyes sárdobálást. Kellő kiábrándulás mellett ez szavazatokat hoz. Legalább annyit, hogy veszélybe kerüljön egy kisebbségi parlamenti képviselet, és akkor mission completed.

Ennek ellenére én abban bízom, hogy a kárpát-medencei magyaroknak - és most nem csupán a szombaton szavazni készülő (vagy otthonmaradó?) szlovákiaiakra gondolok  - több eszük van és lesz. Romániában is, Szerbiában is idén választásokra kerül sor. Erdélyben az EMNP a haver, a vajdasági VMSZ kampányában meg tuti, hogy Orbán Viktor nagytotálban pózolhat majd. Ezekről majd a maguk idején.

A lényeg: a legkevésbé sem érdekel, hogy mekkora árat fog fizetni a Fidesz ezért a retorikáért, hazugság- és gyűlölet-politizizálásért, az ellenfelek megsemmisítéséért, illetve a demokrácia teljes felszámolásáért, mert tudom: ez csak ideig – óráig tart. Viszont annál jobban zavar, hogy ezt a legalja stílust remekül megtanulták és eredményesen művelik a határon túli nyúlványfiókok is. Igy aztán nyilvánvaló, hogy az ilyen frusztrált, erőpolitizáló bólogatópártoktól semmi mást nem hallhattunk eddig se, mint amit a vezértől tanultak: semmit arról, hogy mit kívánnak tenni, ha netán az istenadta nép úgy akarja, viszont lépten nyomon a politikai ellenfél mocskolásáé a főszerep. Ez a legnagyobb szomorúságra okot adó tény ebben az egészben.

A szombati sorsdöntő naphoz visszatérve: nem tudom az MKP mennyit tanult a két évvel ezelőtti, a fent vázolt gyakorlathoz hasonló árulózásból, és azt sem tudom, sejti-e, hogy a nagyfőnök seggnyalása önmagában akár kontraproduktív is lehet egy olyan Felvidéken, ahol a kettős állampolgárságos, trianonos agresszivitás ellenében a magyarok inkább a megbékélés hívei. Lehet a konzervatív, vadnacionalizmusból következő óhatatlan elszigetelődést választani, vagy lehet a Bugár-féle párbeszédet, együttműködést, nyitottságot favorizálni.

Teljesen mindegy, hogy mit tükröznek az utóbbi időben közzétett szlovákiai felmérési eredmények, a magyar kormány szemszögéből a helyzet azonos a két évvel ezelőttivel: bármit is mondjon a Fidesz-KDNP bármelyik Zsoltikája, ők letették a voksukat. Mondhatják, hogy ilyen erős nemzeti érdekérvényesítés még soha az életben nem volt, hogy soha ilyen jó nem volt a körülöttünk lévő országokkal való kapcsolat, mint most. Hogy nagyságrenddel jobb a magyar-szlovák kapcsolat is, mint volt a két szocialista kormány, Gyurcsányé és Ficóé alatt, és hogy problémák nem azóta léteznek, amióta Orbán-kormány van, hanem ezek a két szocialista kormány idején keletkeztek. Hazugság és mellébeszélés.

Egyetlen tanulsága van ugyanis a két évvel ezelőttnek, ami a magyar kormánynak teljességgel kimaradt: a szlovákiai magyarok és a szlovákok nem érdekeltek a nemzetiségi konfliktusok további szításában. A legrosszabb szlovákiai magyar pártjának, a Hídnak, akkori feltűnően jói szereplése azt is bizonyítja, hogy az MKP magyarországi nacionalista felbújtói semennyire nem kívánatosak az ottani magyarok között, akik nem akarnak még véletlenül sem az Orbán kormány meghosszabbított, elvakultan nacionalista kezévé válni.

Zsoltikáim! Lehet ezt teljesen figyelmen kívül hagyni, lehet szeretni a jó magyarokat és utálni a rossz magyarokat, de oly nagyon remélem, hogy beteges nemzetpolitikátok polipjának karjai nem nyúlnak odáig, hogy képviselet nélkül hagyják a szlovákiai magyarokat. Mert lehet hülyének nézni őket, de bízom benne, jóval több eszük van, mint nektek.

A bejegyzés trackback címe:

https://hacsaknem.blog.hu/api/trackback/id/tr134298421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.