A magyar gazdasági zongora hamis húrjai

H_A Címkék: gazdaság imf Magyarország Románia2012.02.25. 10:33

Az a nagyon durva, hogy miközben Orbán Viktor puffogtatja a szellemesebbnél szellemesebb hasonlatokat arról, hogy milyen az Európai Unió az alkohol viszonylatában, hogy milyen a magyar gazdaság a zongora viszonylatában, nem, nem és nem változik az üzenet, a hozzáállás, elmarad az olyan nagyon időszerű önkritika. A németeket is sikerült kioktatni európai bürokráciából, miközben nem túl nagy számú, de talán nem megkerülhető mondanivalót tolmácsoló embercsoport demonstrált Frankfurtban a magyarországi romapolitika ellen. Kit érdekel? A lényeg, hogy még mindig vannak hamis húrok ezen a magyar gazdasági zongorán, amelyek miatt még egy Fidesz kaliberű tökéletes művész sem tud rajta játszani. Csak nem az elmúlt nyolc év tehet róla? Tény és való, hogy eszméletlen ignorancia szükséges ahhoz, hogy valaki még most is, még mindig ezt az arcátlan és öntudatlannak álcázott, de lényegében nagyon tudatos ámokfutó halandzsát le akarja nyomni minden adandó alkalommal Európa torkán. Mindezt úgy, hogy meggyőződése: Magyarország valóban stabil lábakon áll.

magyar-válság.jpg

fotó: www.kp.hu

Van egy nagyon megfontolandóan rossz hírem Orbán Viktornak. Miközben ő továbbra is az indokolatlan magas lóról előadást tart a fél világnak, úgy tűnik, hogy az enyhén keletibb szomszéd a belső sávon előzött egy bravúrosat. Az a nagyon ellenséges nemzetközi sajtó, amellyel természetesen nem kell foglalkozni, vagy ha mégis, akkor csakis a semmit nem értés, és sértett szabadságharcosság büszkeségi terminusaiban, több ízben írt Romániáról Magyarország viszonylatában úgy, mint a válságkezelés „jó tanulója”. Tegyük hozzá, hogy az Európai Bizottság gazdasági főosztályának egyébként magyar igazgatója, Székely P. István nyilatkozta a minap, hogy Romániának világos gazdasági stratégiája van, és szépen halad előre. A fiskális kiigazítás folyamatban van, az államháztartási hiány csökken, az ország szépen halad a céljai felé. Soroljam még? A tízéves dolláralapú kötvénykibocsátás már igazán semmiség.

Ne menjünk bele a részletekbe, a világért sem szeretném untatni a hozzáértő és mindent jobban tudó, Fidesz holdudvart gazdagító hölgyeket, urakat, pusztán annyit emelnék ki: a szóban forgó magyar szakember az elismerés hangján ír Románia erőfeszítéseiről a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Bizottsággal kötött hitelmegállapodás feltételeinek teljesítésére vonatkozóan. Én most már végképp és nagyon elgondolkodnék a magyar kormány helyében. Ugyanis a ma tapasztalható lényegi különbség Románia és Magyarország nemzetközi megítélésében mégiscsak egy közös pontig vezethető vissza: a két ország sok vonatkozásban hasonló sebekből vérzett. Azonban miközben Magyarország kétharmados kormánya kuruckodó megfontolásokból 2010-ben megszakította a tárgyalásokat az IMF-el, és ennek folyományaként az idei év elején kötvény- és devizapiacait megrázkódtatás érte, Románia megmaradt a befektetők érdeklődésének középpontjában. Az már csak apró nüansz ebben az egyenletben, hogy volt egy kormányválság-váltás is, amely végképp nem a kedvező konjunktúra berkeibe sorolható.

A Capital Economics egy február elején közzétett elemzéséhez visszakapcsolódva, én is azt hiszem, van egy nagyon lényeges magyarázat arra, hogy miért tart a két ország ma ott, ahol. Az van, hogy bár Romániában is néppárti, úgynevezett jobboldali erők kormányoznak, és bár Basescu román államfő igencsak orbánvityás beütésű autoritér karakter, és bár Romániát is megrázták az év elején a társadalmi elégedetlenség utcai megmozdulásokká konvertálódó hullámai, a politikai és gazdasági döntéseket mégiscsak konszenzusosabb, értsd európaibb és pragmatikusabb módon hozzák meg, valahogy rejtettebb csomagolásban és szalonképesebben működik a diktatúra. Ami most pont ahhoz elég, hogy az ország költségvetési pozíciója is jóval erősebb legyen, no meg az egyébként rosszindulatú és igazságtalan európai közvélemény is teljesen másképp dobozolja a két kelet-európai - hasonlóságaik ellenére, Magyarország korábbi helyzeti előnye ellenére - jelenleg teljesen más pályán mozgó államot.

Szóval úgy gondolom, nem ártana a zongora húrjainak metaforikusan sehova nem vezető hamisság-vizsgálata és a felelősség alóli sokadik kibújási kísérlet helyett felkötni a gatyát, és bármennyire is derogál, az olyan szakemberek, technokraták példáját követni, vagy véleményét legalábbis komolyan venni, akiknek álláspontja talán segíthetne eme fölöttébb elkeserítő pozíció- és imidzs-vesztés ledolgozásában. Nem tudom hány olyan ember van ma Magyarországon, aki hajlandó lenne 1 forintos havibér ellenében kikelni az ágyból, de azt hiszem, a Magyar Nemzeti Bank elnökének üzenete mindenképpen figyelemreméltó kellene hogy legyen. Kellene. Már csak azért is, mert hordozza azt a felismerést, amelyre a magyar kormány tudatosan nem akar rájönni, nevezetesen, hogy az Európai Unióval folytatott hadviselésre rámehet egy egész ország nemcsak rövid távú jövője. Persze jó Fideszes módjára bármikor zárójelbe tehető egy Simor András, de közben nem árt tudni, hogy a szomszédos Romániában például a népszerűségi listákat már hosszú idők óta éppen a Nemzeti Bank elnöke vezeti. Talán nem véletlenül.

Tehát összegezve: Orbán Viktor miniszterelnöki javadalmazásáról való lemondása valószínűleg ugyanúgy nem csökkenti az államháztartási hiányt, mint az Összefogás koncert bevétele, de a szűnni nem akaró politikai szabadságharc helyett a legszebb ideje volna a konszenzusra való hajlandóság bizonyításának. Olyanokkal, akiknek szándékai túlmutatnak a pártpolitikai elvárásokon, és a mindent felülíró hatalomépítési kísérletezéseken. Különben alkoholos Európai Unió ide vagy oda, előbb-utóbb Románia is kengyelfutó gyalogkakukknak fog tűnni. Pedig hát könnyen belátható: mindenek ellenére ott sem kolbászból van a kerítés.

A bejegyzés trackback címe:

https://hacsaknem.blog.hu/api/trackback/id/tr604200732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OminózusZsé 2012.02.25. 16:56:30

Bolond hangszer: sír, nyerit és búg.
Fusson, akinek nincs bora,
Ez a fekete zongora.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez az Élet melódiája.
Ez a fekete zongora.

Fejem zúgása, szemem könnye,
Tornázó vágyaim tora,
Ez mind, mind: ez a zongora.
Boros, bolond szivemnek vére
Kiömlik az ő ütemére.
Ez a fekete zongora. (Ady Endre - A fekete zongora) :)