A hír: ősztől dublini nagykövet lesz Pálffy István. Igen, ez a Pálffy István az a Pálffy István. Akit mérnöki végzettsége nem akadályozott meg abban, hogy újságíró, műsorvezető és politikus legyen. Aki a TV2, majd a köztévé híradós műsorvezetője volt. Aki 2010-ben listáról jutott be a parlamentbe, ahol is a KDNP színeiben képviselte a népet, miközben a kulturális és sajtóbizottság alelnöki tisztét látta el. Aki 2014 novemberétől az MTVA nemzetközi kapcsolataiért felelős tanácsadóként dolgozik. Aki a múlt hétvégi tusnádfürdői nemzetpolitikai találkozó programjában már „Pálffy István kijelölt nagykövet, Magyarország Nagykövetsége, Dublin” megnevezéssel szerepelt. És aki a VS.hu megkeresésére "semmilyen formában nem szerette volna kommentálni" a kinevezést. Gondoltam, ha ő nem, akkor majd én kommentálom. Annál is inkább, hogy a külügyminisztérium azóta megerősítette az értesülést: szeptembertől Pálffy megy Írországba, a formaságokon már túl vannak.
Először is: azt nem mondhatja senki, hogy nem már megint a megfelelő ember került a megfelelő helyre. Mint annyi példa volt rá az elmúlt években, mint annyi példa van rá napjainkban is. Mióta a sokoldalú Papcsák Ferencet beejtőernyőzték az MNB felügyelőbizottságának elnöki székébe, és mióta úgy hírlik, a Vida Tolmácsotkérek Ildikó lemondását követően megüresedett adóhatósági trónust Tállai András elszánt harcos, megbízható káder és jó barát kezére bíznák, hát hogy is mondjam: az vesse rám az első (nagy)követ, aki meglepődött. Vagy az, aki részegen nem produkálta magát az ország házában, és utána nem tagadta le az egészet úgy, hogy közben fenyegetőzött is: mindenkit beperel, aki azt állította, hogy márpedig nagyon is részeg volt.
Mindenki nyugodjon meg: Pálffy kinevezésével és - tágabb értelemben - személyével nem az a bajom, hogy bizalmasabb viszonyt ápol az alkohollal, mint én. Egyáltalán nem személyeskedni szeretnék, vagy ennek a derék konzervatív-kereszténydemokrata embernek a magánéleti lírájába kívánok gumicsizmával beletaposni. Sőt, kicsit örülök is annak, hogy Schmitt Pál, Széles Gábor, Kiszel Tünde, vagy Bálint Antónia (a sor tetszőlegesen folytatható) éppen nem ért rá, vagy nem kellett pontosan ezzel a zsíros állással meghálálni valamilyen hűséges szolgálatukat. Persze abban az országban, ahol bizonyos Szijjártó Péter külügyminiszter lehet, ott egy írországi nagykövet személye sokadrangú, jelentéktelen kérdés, tulajdonképpen szinte mindegy is, hogy ki ő.
Igen, majdnem mindegy. Annyiban nem mindegy, hogy az eddigi rengeteg példához hasonlóan, ez is hűen tükrözi a Fidesz-KDNP rezsim kontraszelekcióra épülő személyzeti politikáját. Jobb helyeken nagykövetek olyan emberekből lesznek, akiknek súlyuk, tekintélyük, befolyásuk, az országhatárokon túlmutató ismertségük van. Jobb helyeken nagykövetek általában karrierdiplomatákból lesznek, és nem a miniszterelnök haverjaiból, rokonaiból, a holdudvarát képező, csillapíthatatlan étvágyú feltörekvő senkikből. Jobb helyeken nagykövetet a diplomáciában jártas, külföldi tapasztalatokkal rendelkező szakemberekből csinálnak, és semmiképpen nem elegendő feltétel ehhez a kitartó seggnyalás.
Hát ja. Senki nem mondhatja el mától, hogy egy tagság és szavazóbázis nélküli, azaz mérhetetlen társadalmi súlyú pártban befutott négy éves "luxuskarrier" nem elegendő egy írországi nagyköveti szék megnyeréséhez. Hogy ehhez a székhez mi köze lehet egy borszakértő mérnöknek, egy alkoholista viselkedéssel leírható ex-híradósnak? Jobb helyeken abszolút semmi. De nálunk egy ilyen apróságon nem múlhat tisztességesen szervilis, keresztény pártkatonák jövője, nemdebár? Itt sem számít már a látszat sem, hogy legalább a diplomáciai posztokra ne kizárólag dilettáns kádereket nevezzenek ki.
Igen, ebben a pillanatban Magyarországon nincs, nem volt egy Pálffynál alkalmasabb személy, aki szép hazánk egyébként nem kicsit megtépázott nevét és hírnevét nagykövetként öregbíthetné a világban, konkrétan Írországban. Igen, ennyire félelmetes, hogy a magyar politikai elit ilyen figurákat termel ki és termel újra. Jobb helyeken ebből az emberből nem csak nagykövet nem lehetne, de portás sem igazán Írország magyarországi nagykövetségén. Állapítsuk meg újra: ezzel ellentétben nálunk a hozzáértés, a tehetség nevetséges elvárásait felülírja a szervilizmus, a megfelelő kapcsolatháló és a sajátos "nyelvtudás".
Dublini nagykövet lesz belőle, akárki meglássa (fotó: Fideszfigyelő)
A legjobb indulatom mellett sem jut eszembe semmi más erről az emberről, mint hogy négy évig budapesti lakosként vette fel a Hajdú-Bihar megyei képviselőknek járó választókerületi pótlékot: lakása ugyan nincs és nem is volt ott, ám mivel az ottani megyei listáról jutott a parlamentbe, így igényelhette. És egy igazi kereszténydemokrata nem tehetett mást: zsebre rakta a juttatást. De nem ez a legdurvább, tettek már mások is zsebre sokkal többet is. A nem létező KDNP szóvivőjeként a maga idején azzal védte a trafikmutyit, hogy sem ő, sem a KDNP nem dohányzik, ezért nincs mondanivalója az ügyben.
Nos, ezt a logikát követve az lett volna az igazán tökös dolog, kedves Pálffy úr, ha ön most is kikérte volna magának: sem megfelelő végzettsége, sem megfelelő tapasztalata nincs, (ráadásul kétlem, hogy beszéli az ír angol nyelvet) ezért semmi köze nem lehetne a dublini nagykövetséghez. Nem, nem turkálni szeretnék a magánéletében, de amíg arról értesülök, hogy ön alkoholos eufóriájában az írországi magyarokat inzultálta (titokban remélem, hogy erre azért nem kerül sor) engedje meg, hogy az ön példáját alapul véve megállapítsam: nincs az a hozzá nem értés, az a hülyeség, az a botrányos viselkedés, amivel a Fidesz-KDNP színeiben-soraiban ne lehetne jól járni.
U.I. Mivel el nem tudom képzelni, hogy ezzel a felkészületlenséggel és alkalmatlansággal mit fog kezdeni magával Dublinban, szeretnék egyszerűen kellemes időtöltést kívánni. Igaz, hogy arrafelé annyira nem népszerűek a borok, mint idehaza, ellenben vannak jófajta sörök és whiskyk, amelyek társaságában kipihenheti a nulla százalékos pártban produkált nulla százalékos eredményességű munkája fáradalmait. Nekünk meg valószínűleg az lesz a legjobb, ha még annyit sem hallunk önről, mint eddig.