Ugyan nem tartottam a pénzemet a Quaestorban, ezáltal legalább most az egyszer, kivételesen nem vágtak át úgy, mint az átlagosnál bűzösebb ürüléket a palánkon, nem ezért van, hogy egymás után két posztban hajlandó vagyok minden idők Fidesz-kormányzásainak legmellbevágóbb gazdasági disznóságával foglalkozni. Tegnapelőttig úgy tűnt, az Orgován Béla-szál képezi a koktélcseresznyét ezen az ügyön. Hát nem.
Pedig azóta a legvadabb összeesküvés-elméletek láttak napvilágot, beleértve Polt Péter lánya és Tarsoly Csaba titkárának viszonyáról, megtudtuk, hogyan mentették ki egyesek a pénzüket úgy, közben kettesek jól megszívták, és világossá vált, hogy mindez annak köszönhető, hogy Orbánnak időben megszólalt a csengő a fejében, és kinyílt a bicska a zsebében. Semmi másért: a keményen dolgozó kisemberek miatti aggodalmában. Úgyhogy nekik nem, de Szijjártóéknak szólt is azon nyomban, hogy fiúk, ki kell venni a lóvét, most azonnal, március 9-én. Nem, február 25-én. Már mindegy is, ki emlékszik mikor utasította őfelsége az állami intézmények vezetőit, hogy ez nem mehet így tovább, ránk omlik a brókerpiac, mentsük, ami menthető. Mindenki másképp emlékszik, és össze-vissza beszél kormányzatilag, de a birka kollektív memóriája rövid, hátha elveszítette valahol a fonalat.
Megint itt a népi modorosság, és a demagógia: „brókercégnél pénzt tartani egyenlő a rendkívüli kockázattal, ezt minden magyar ember tudja”. Az ellenzéknek nevezett ellenzék testületileg (úgy értem, Schiffer Andrásostól) lemondást kiált, követel, mert Viktor most tényleg túltolta, bevallotta, (ön)leleplezte magát. És ebben a feszült, sarokba szorított, reménytelen helyzetben, a lehető legjobbkor jön Bayer Zsolt, a helyzetet a gyengébbek kedvéért szájba rágó cikke, amelyben elmagyarázza, hogy Orbán csak azt nem tehette, amit ezek a „gazemberek” számon kértek rajta: tudniillik, hogy a keményen dolgozó kisembereknek is szóljon, ne csak a holdudvarnak.
Bayer Zsolt szolgálatos, kormányzati ürüléket főállásban elhárítani hivatott tollforgató, a népi nyelvezet nagymestere szokásához, és kötelezettségeihez híven, rátette a pontot a Q betűre. (Q, mint Quaestor.) Ezzel talán minden idők legszánalmasabb magyarázkodását nyomta le néhány flekkben arról, hogy most éppen hogyan mentette meg a hazát Orbán Viktor. Azzal, hogy leleplezte ezt a nyilvánvalóan szocialista brókerbotrányt. Idézet a zsenitől:
„…ez a kormányzat most jutott el odáig, hogy az előző kormány idején megváltoztatott törvény alapján először ellenőrizze a brókerházak működését. Az első ellenőrzés során azonnal lebuktatta a csalást és a csaló gazembereket. Mire a csalást lehetővé tevő legnagyobb gazemberek azt követelik, hogy a csalást feltárók mondjanak le. (…) Egyszóval a miniszterelnök csak egy dolgot nem tehetett: azt, amit ezek a gazemberek számon kérnek rajta, és amire hivatkozva a lemondását követelik. Ha megteszi, már összeomlott volna a magyar bankrendszer, és akkor szemrebbenés nélkül követelnék a lemondását ugyanezek. Úgyhogy: nyugalom, türelem. Bármennyire is nehéz ezeket a rohadékokat elviselni…”
Drágáim, mivel igen nehezemre esik elviselni, hogy a sok mindenhez nem, de legfőképpen gazdasági kérdésekhez alig-alig értő, első vonalbeli gazdasági szakemberré avanzsált Bayer megint megszállottan mosdatja a szerecsent, volna néhány megjegyzésem a fenti álszent gondolatmenethez. És Bayer elvtárshoz természetesen, akinek narancssárga ködbe borult homályos látása újra a nép tudatos beetetését szolgálja.
A narancsköd mellékhatásai: a Quaestor-féle bókerbotrányba csomagolt kormányzati bűncselekmény Bayer-olvasata (fotó: Facebook)
Az én agyam nehezen fogja fel, hogy közel öt év kétharmados, kényelmes kormányzás alatt, amikor hetente fércelgették az alkotmányt, amikor az éj leple alatt módosítottak mindent, ami módosítható volt, hogy a fészkes fenében nem jutott két nap a brókerházak működését szabályozó törvény módosítására? Hogy lehet az, hogy hőn szeretett uratok, és parancsolótok hozzá sem nyúlt a törvényhez, tudva, hogy a külügyminiszter és sokan mások átvizsgálás nélkül pörgetnek-forgatnak közpénz-milliárdokat egy, „a minden magyar ember tudja milyen kockázatos” brókercégben? Ez a szocik műve, ugye Bayer elvtárs? Maga a sátán, Gyurcsány Ferenc menekítette ki dehogy bennfentes információk alapján ezeket a milliárdokat, mielőtt a keményen dolgozó kisembereknek lehetőségük lett volna hozzájutniuk a pénzükhöz?
Bayer! Hogy a búbánatos szemetek világában lehetséges az, hogy – amellett, hogy Petike közpénzzel tőzsdézik – hosszú napokig (úgy értem, február 25-től, vagy március 9-től errefelé) gyakorlatilag semmi sem történt Quaestor ügyben? Ugye nem a gyengéd szálak miatt, amelyek közvetett módon Tarsolyt Polttal összekötik? Hogy van az, hogy miközben elvileg és de iure az Államkincstár a kezelő, de facto brókerek kellenek az állampapírok beszerzéséhez? A nyereséggel/veszteséggel hogyan számolnak el? Netán adót fizetnek a minisztériumok a nyereség után? És ha nem, miért nem? Ezekről beszélj, Bayer, mielőtt a gyengébbek kedvéért szájbarágnád a gazemberség alapvetését!
Tudod miért? Mert ha nem csúsztatni, elhallgatni és szart elkenni akartál volna már megint, akkor arról is beszélned kellett volna, hogy a 2009-ben hozott törvénymódosítás, amely a pénzügyi szervezetek legalább ötévenkénti ellenőrzését írta elő, nem puhítást, hanem szigorítást tartalmazott. A módosítással egyébként akkor a Fidesz-frakció is teljes mellszélességgel egyetértett, megszavazta, és azóta sem módosított rajta, nem igaz?
De ami a legcikibb rátok nézve, hogy egyáltalán nem a szocialista kormány hajtotta végre ezt a fránya módosítást, hanem az akkor egyáltalán nem kétharmados országgyűlés. És azért módosított, mert előtte – mint jeleztem – lazább ellenőrzés volt előírva. És nem az volt előírva, hogy ötévente, hanem hogy legalább ötévente. Nem azt mondja a jogszabály, hogy gyakrabban nem lehet, hanem hogy bizonyos kényes esetekben kell, kötelező. Márpedig, mint tudjuk, nem tegnap óta nyílt titok a piacon, hogy nem minden rózsaszín a Quaestor háza táján. Ennek pedig elég kényes esetnek kellett volna lennie, de urad és parancsolód magasról tett rá, nemdebár?
És még valami: a fedezet nélküli kötvények kibocsátása 2010 után történt. Példának okáért Windisch László, mostani jegybank-alelnök maga írta alá a Quaestor kamukötvényeinek kibocsátását, és valamiért neki egyáltalán nem tűnt gyanúsnak az ügy. Felvilágosítanál, Bayer, hogy vajon miért? Tudod mit? Az a büdös nagy igazság – elmúltnyócév gazemberei ide vagy oda – hogy ha csőd előtt állami szerv onnan kiveszi a köz (!) pénzét, akkor igen nagy valószínűséggel azt előzőleg be is kellett tenni. Valaki(k)nek az utasítására, engedélyével, beleegyezésével, tudtával, asszisztálásával. Tehát a tragikomédiába illő szálak nélkül már az is bőven elég volna az egész sztori védhetetlenségéhez, hogy közpénznek semmi keresnivalója nem lett volna Tarsolyék tarsolyában.
Ehhez mérten ez a szánalmas elmúltnyócévezés fölöttébb meredek. Arról nem is beszélve, hogy amint az ellenzék, vagy a nép gondolkodóbb fele valamit számon kér szeretett kormányodon, azonnal zsigerből rohadékozol. Amikor éppen nem lúdtalpas, kígyóvállú, ultraliberális gennyládázol. Kínos vagy, Bayer, de valahogy elviselünk.
Én személy szerint továbbra sem gondolom, hogy Orbán Viktor megmentette volna a bankrendszert, a keményen dolgozó kisembert, és a hazát. Ellenben meggyőződésem, hogy egy kimagyarázhatatlan, kormányzatilag asszisztált piramisjátékhoz adta a nevét. Ezt pedig sok minden egyéb mellett a gazdasági bűnözés kategóriáját súrolja. És ennek sajnos semmi köze az elmúlt nyolc évhez, ami lassan tizenhat éve volt. Persze neked is jobb lett volna csendben maradni, és kígyóválladat behúzni, de ha már nem sikerült, törődj bele: már a kórusban bégető birkáknak is nehéz lenyomni a torkukon, hogy Gyurcsány tehet róla.
Az utolsó 100 komment: