Nem titkolható megdöbbenéssel és felháborodással olvasom, hogy a 2009-ben feloszlatott Magyar Gárda egyik utódszervezetének tartott Szebb Jövőért Egyesületet (SZJE) a Gyulai Törvényszék nem találta feloszlathatónak. Leszögezném rögtön az elején: nem kizárólag az ítéletet tartom hátborzongatónak, nem a a strasbourgi emberi jogi bíróság ezzel kapcsolatos döntésének teljes figyelmen kívül hagyását érzem legalábbis elgondolkodtatónak, hanem a dr. Mucsi Erika bírónő által jegyzett ítélet indoklását találom elképesztőnek.
Csatlakozom ezennel mindahhoz, amit az előttem szóló jogvédő szervezetek már elmondtak a mellbevágó bírói ítélet kapcsán, de az utókor számára még egyszer leírom, hogy egy paramilitáris csoport megfélemlítő, rasszista, jogsértő magatartására miként nyújt feloldozást ma egy magyar igazságszolgáltatás intézmény:
„A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői.”
Következésképpen - bár szorongást kelthet a magyar (és nem magyar?) emberekben - a Gyulai Törvényszék semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a SZJE tagjai egyenruhában, menetoszlopban, katonai vezényszóra felsorakozva indulnak csoportokra szakadva járőrözni Magyarország településeinek utcáin.
Véletlenül sem szeretnék abba a hibába esni, hogy az említett intézmény torz, előítéletes érveléséhez hasonló csapdába essek, és visszavonható-visszavonhatatlan szentenciákat fogalmazzak meg a magyarországi igazságszolgáltatás egészéről. Ennek ellenére is - hogy plasztikusan fogalmazzak, és kellően témába vágó legyek - bicskanyitogatónak érzem azt, hogy egy bíró törvényszéki ítéletben magánemberként büntetlenül cigányozhat. Nem gondolom, hogy a Jobbik rendezvényeit biztosító, és ideológiáját követő civil szerveződés gátlástalan masírozását egy bíróság valamely, bármely etnikai csoport megbélyegzésével legitimálhatja.
Amellett, hogy tulajdonképpen nem túl jó érzés egy olyan jelenben élni, amelyben a devecserihez hasonló cigányellenes atrocitások megtörténhetnek, mélységesen elkeserít, hogy egy törvényszék ítéletében felmentést nyújt azoknak, akik nem ritkán példát mutatnak arra nézve, hogyan kell ezt jól csinálni: hogyan kell ártatlan gyermekek életét is kioltani akár a "nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető" „férgek”, „patkányok”, „sátánfajzatok” kategóriája iránt érzett zsigeri gyűlölködés szellemében.
Tisztelt Bíróság! Távolról sem hangulatot kelteni szeretnék, ahogyan önök fogalmaznak. Önökkel ellentétben engem aggodalommal tölt el, hogy a szélsőséges politikai erők térnyerésének árnyékában és újabban úgy tűnik, az igazság egyes megtévelyedett szolgáltatóinak hathatós segédletével szökken szárba a különböző félkatonai szervezetek generálta társadalmi erőszak.
Bízom benne, hogy csupán egy alkalmatlan, dilettáns bíró egyszeri, de még mindig jóvátehető döntéséről van szó, és nem egy meghonosodni látszó rendkívül veszélyes gyakorlatról. Ahogy a Magyar Gárdának, úgy a Szebb Jövőért Egyesületnek sincs helye a magyar közéletben. Egyáltalán nem mindenki cigány, aki bűnöző, mint ahogy semmi keresnivalója a bírói székben annak, aki állami tisztviselői minőségével visszaélve civilként cigányozik. Az igazságszolgáltatás nem érzelmi vagy szimpátia kérdés: semmi köze nem lehet ahhoz, hogy dr. Mucsi Erika bírónő otthon a mosatlan edények fölé hajolva utálja a cigányokat.
