Joguk van-e tudni Tőkés Lászlóéknak, hogy én név szerint, elégedett vagyok-e a Fidesz nemzetpolitikájával, hogy igényeltem-e a magyar állampolgárságot, a magyar útlevelet, hogy kívánok-e élni szavazati jogommal a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon, illetve ha a magyarság szent ügye megkívánná, részt vennék-e aláírásgyűjtésben, vagy kivonulnék-e az utcára? Rendben van-e, hogy e bizonyossághoz e-mail címemre és telefonszámomra is szüksége van a kérdezőnek?
Úgy áll a dolog, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Erdélyi Magyar Néppárt jövő héttől átfogó konzultáció keretében érdeklődik majd a fentiekről, a határokon kívül rekedtek szociális viszonyairól, társadalmi-politikai helyzetéről, és arról is, hogy példának okáért hajlandóak-e önkéntes munkát végezni, és román nyelven végezték-e a középiskolát.
Magyarországról szemlélve, nyilván nem sokat lehet kezdeni azzal, hogy külföldön ilyen jellegű adatgyűjtés folyik, merthogy a magyar hatóságoknak nincs semmiféle befolyásuk arra, ami ott történik. Így aztán jóhiszeműen próbálom nem azt feltételezni egyből, hogy választási visszaélést készít elő külhoni kebelbarátai segítségével a magyar kormánypárt. Ebben az esetben egyszerű, ártalmatlan közvélemény-kutatásnak kell minősítenem a projektet. De vajon biztos erről van szó?
Jó okom van azt gondolni, hogy a Fidesz távirányításával olyan adatokat gyűjtenek a határon túl, amelyek a későbbi, célzott kampány alapjául szolgálnak majd. Igaz, hogy pár mandátumnál többről nem igazán dönthetnek a külhoniak, de az adott esetben jelentős anyaországi passzivitás mellett az a néhány mandátum is jól foghat, nemdebár? Egyébként mi szükség lenne az az erdélyi magyarok elérhetőségeire? Ahogy a minap elnéztem a jól teljesítő Magyarország rezsicsökkentés formájában kitapétázott képét a magyar fővárosban, a mindenhonnan szembejövő agymosó propagandát, meg vagyok győződve róla, hogy az én adataimra sem azért van szükség, hogy mondjuk az aggasztó demográfiai tendenciákat megállítandó, átfogó, stratégiai politikákat dolgozzon ki a kormány. A választási regisztráció és a külhoniak titkosításának visszavonása mellett, mégiscsak úgy tűnik, határon túli Kubatov-lista épül. Tudni kell pontosan, jól körülírhatóan, hol érdemes mozgósítani, hol nem, hova érdemes nyomni a rizsát, és hova teljesen fölösleges.
Annál is inkább, hogy szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani: az Együtt 2014 internetes adatgyűjtésével kapcsolatban a Fidesz a választások tisztasága miatt kezdett el „érthetetlen” módon és azonnal aggodalmaskodni, és azt mondta, nem tudni Bajnai Gordon „miféle országoknak, miféle szervezeteknek, milyen célra adja át a magyar állampolgárok személyes adatait”. Megkérdezném én is az egészséges aggodalmaskodás szellemében – és maradjunk ennyiben – milyen céllal gyűjt a Fidesz Tőkés László és sleppje adatokat a külhoni magyarokról? (Idekívánkozó morfondír: egyáltalán, honnan tudják, hogy hova kell bekopogni? Tudomásom szerint Erdélyben Tőkéséken kívül másik is foglalkoznak önkéntesen honosítással. Ha engem véletlenül betalálnak, biztosan állíthatom, hogy nem saját listából dolgoznak, ugyanis én anno nem vettem igénybe a Demokrácia Központok nagylelkűségét a honosítás ügyében. Így viszont csak arra tudok gondolni, hogy a magyar állam bocsátotta rendelkezésükre a névjegyzéket. Márpedig ez a lista a magyarországi ellenzék számára, nem hozzáférhető (éljen a titkosítás!). Azt ugye nem gondolja senki komolyan, hogy minden erdélyi háztartásba bekopognak majd, hogy helló, lakik itt magyar?)
Lényeg a lényeg: névvel, telefonszámmal, e-mail címmel, de anélkül is: nem, egyáltalán nem vagyok elégedett a Fidesz nemzetpolitikájával, és bár igényeltem a magyar állampolgárságot – mint eddig többször kifejtettem - nem kívánok szavazati jogommal élni addig, amíg nem vagyok Magyarország adófizető polgára. Ha kérhetem, egyrészt ne kényszerítsenek arra, hogy meggondoljam magam, másrészt az adataimat megtartanám magamnak, meg se próbáljanak érdeklődni felőlük. Semmilyen módon nem kívánok hozzájárulni ahhoz, hogy ha élni nem tudnak, akkor visszaéljnek majd azokkal.