A focit gólokra játsszák, az LMP nem alternatíva

H_A Címkék: kongresszus alternatíva Schiffer András LMP Szél Bernadett2013.03.24. 16:46

Régóta nincs hírértéke annak, ami az LMP-ben történik, most mégis teszek egy kivételt, és foglalkozom egy kicsit e jobb sorsra érdemes (papíron legalábbis) zöld párttal. Bármennyire hittem egykor az ellenkezőjében, az LMP az a párt, amely a legkevésbé érti a tömegdemokrácia lényegét. Az érthetetlenül sokadik, szám szerint XXIII. kongresszusa semmilyen papírformát nem rúgott fel. Merthogy az LMP esetében nincsen papírforma. Illetve van: egy kicsiből picivé zsugorodott párt – amelyhez szép számban fűzödtek remények ezelőtt három évvel, akárcsak a Fideszhez – végigjátszotta az eb karóhoz kötésének valamennyi fázisát. És elment a falig. Az LMP az a téma, amely már senkit nem hoz lázba. Félek, a következő kongresszus érdeklődőkkel és a sajtó képviselőivel együtt is simán befér majd egy 28 négyzetméteres garzonba. Bárcsak vicces lenne.

Amikor azt olvastam, hogy Szél Bernadett országgyűlési képviselőt és Schiffer András volt frakcióvezetőt választotta társelnöknek az LMP hétvégi kongresszusa,  akik egyebek mellett a szóvívői feladatokat is ellátják majd, az jutott eszembe, ez semmiben sem különbözik attól, mint amikor nem létező pártja egyhangúan megválasztja Semjén Zsoltot elnöknek. Körülbelül ennyire rázza meg alapjaiban a magyar politikai paletta történéseit. Semennyire. Nem beszélve arról, hogy mennyire rossz üzenete van annak, hogy egy botrányokkal, széthúzással küzdő, majd kettészakadt párt továbbra is ugyanazt az egyetlen főmacsót tudja felmutatni, akinek mellesleg markáns szerepe van abban, hogy ez a sztori így alakult.  Abban, hogy a kevésből nagyon kevés lett.

lmp2.pngTárselnökösdi: Szél  Bernadett és Schiffer András

Az LMP-nek már régen nem sikerül  (ha egyáltalán valaha sikerült) választói és potenciális választói ingerküszöbének pozitív értelemben vett csiklandozása. Leginkább szánakozást és lesajnálást, vagy dühöt és csalódottságot érezhetnek azok, akik szavazatukkal parlamentbe juttatták Schifferéket. Fogalmam nincs kit érdekelhet, hogy a legtöbb zöldpárt társelnöki rendszert működtet –ahogy azt Szél Bernadett, zsírúj társelnök kihangsúlyozta. Kit érdekel, őszintén? Hogy ez a hatékonyság növelése érdekében lett így az LMP-nél is? Milyen hatékonyságról beszél, társelnökasszony? Szűk egy év maradt annak bizonyítására, amire három év is kevésnek bizonyult: az LMP annyira meglepődött a parlamenti küszöb 2010-es átlépésén, hogy azóta sem bírt felócsudni .

A mai döntés tökéletesen illeszkedik az LMP, magát ökónak tartó párt eddigi öngyilkos politikájának spektrumába, amelynek egyetlen tanulsága van: bármit tesznek, bárhova állnak, ha nem állnak sehova, de ha fejre is állnak netán, mindenképpen ők szívják meg. Illetve azok a magyarok, akik tök fölöslegesen bíztak bennük.

Egyértelműen a látszat-demokrácia üzenete az, hogy nem egy, hanem két elnöke van a pártnak, akiknek azonban sokkal nagyobb a hatáskörük: egyszemélyben elnökölnek, szót visznek, és két helyet is elfoglalnak a 13 tagú országos választmányban.  Lassan a vezetőség száma meghaladja a tagságét, kérdezem tisztelettel, milyen hatékonyságról beszélnek önök? Az a helyzet, hogy bármilyen szépen hangzik is a többfejű vezetés ideáltipikus, demokráciára hajazó megfogalmazása, a kettő nem mindig több, mint az egy.  Az LMP múltjából levezetve, azt vizionálom, hogy semminek nem lesz számonkérhető felelőse, simán egymásra mutogathatnak, ahogy eddig nem lehetett, úgy ezután sem lehet majd  mindig mindenben egyetértésre jutni. Ez pedig kurva nagy baj, kedves zöld barátaim! A bázisdemokrácia nem működik, soha nem is működött az LMP-ben, és szerintem nincs már hova tovább osztódni.

Ja, és még valami: az LMP előszeretettel kommunikál  a nagy pártokra jellemző módon, ami alapvetően nincs összhangban azzal a kis tömegszerűséggel (most kivételesen a kettő nem számít tömegnek) amelyet maga mögé fel tud sorakoztatni. Ettől az antikorrupciós politika, a munkahelyteremtés, az ország és a munkavállalók függőségének csökkentése –egyébként szép nemes célok- mind mind röhejesen hangzanak Schifferék szájából.  A focit golókra játsszák, így a politikai célkitűzéseket sem magunknak írjuk, és nyilatkoztatjuk ki, hanem azért, hogy megvalósítsuk őket. Hogy a fenében tud egy márciusban 1%-on mért párt ebben a pillanatban, vagy egy év múlva alternatívát kínálni az Orbán rezsim leváltásához?

A magam részéről elmondhatom, hogy értelmiségi, magukból még ki nem fordult barátaimat, ismerőseimet elnézve és velük beszélgetve, világos: őket végérvényesen elveszítette az LMP. És nem csak őket. Nekik ezt a dumát már nem lehet beadni, Schiffer társelnök úr, hogy:  „Azoknak a választóknak, akik le szeretnék váltani az “Orbán-rezsimet”, de nem kérnek azokból, akik 2010 előtt ide juttatták az országot, van választási lehetőségük.” Ők le szeretnék váltani Orbánt, de félek, hogy önt szemberöhögik. Jogosan.

Az LMP ugyanis kurvára nem találta ki magát 3 év alatt, egy tapodtat nem mozdult előre a népszerűségi listákon, a parlamenthez láncolás egetverő cselekedete halványul az emlékezetekben, belső konfliktusain túl pedig sokmindent nem hagyott hátra. A focit golókra játsszák, a tömegdemokrácia lényege pedig nem a nagyszerű makrotársadalmi és gazdasági célok öncélú hangoztatása, hanem a szavazatszerzés, a támogatottság állandó növelése, és az ígéretekhez igazított cselekvés. Ez az egymást feltételező tételekből álló háromszög távol esik az LMP-től.

Ha nem lett volna szomorú, a maga idején mondhattam volna, hogy mulatságos nézni, amint ebben a kis pártban - amely a társadalom és közélet megújítását hirdette a kezdetektől fogva, és amely sutba akarta dobni az elmúlt 23 évet – milyen elképesztő gyorsasággal tűntek fel a rosszul vezetett, klikkesedő, diktatórikus szervezetekre jellemző kényszerképzetek, gyanakvás, ellenségkép-gyártás és a másik megsemmisítésének vágya. Akár azt is mondhatnám, hogy az LMP képezi le talán leghívebben azt az egészségtelen társadalmi légkört, amelyet nem is olyan régen még meg akart haladni.

És valóban: akárhány társelnökkel, vagy anélkül, az LMP továbbra sem alternatíva. A kormányváltásra semmiképpen. Arra meg nem merek gondolni, hogy ez azért van így, mert teljesen máshonnan fúj a s(S)zél.

Update: Az LMP nem vesz részt az ellenzéki pártok oldalán - Bajnai Gordon felhívására - az alaptörvény negyedik módosítása elleni demonstráción, amelyet Schiffer társelnök úr "tüntetésversenynek" nevezett. Csodálkoztam volna, ha másként történik. Ugyanakkor hadd tegyem hozzá: nem versenyezni úgy lehet, ha az ember együttműködik. Ha nem működik együtt, akkor az minősül versenynek, jelen esetben olcsó nyilatkozatversenynek. Én tényleg nem akarom elhinni, hogy máshonnan fúj a szél. Vagy egyszerűen csak egy önhitt, makacs ember/ politikus ámokfutásáról van szó?

fotó: www.mno.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://hacsaknem.blog.hu/api/trackback/id/tr665165906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pocaklakó minimanó 2013.03.24. 20:26:02

Az LMP = szadeszes szellemiség szadeszes furfang és gerinctelenség nélkül.

Esélytelen.
süti beállítások módosítása