A fogcsikorgató izzadtságszagtól a keresztényi derűig

H_A Címkék: sikertörténet Orbán Viktor Kossuth Rádió oktatás átszervezése2012.12.23. 22:09

Bármelyikünknél jobban kizárólag szeretett anyaországom szeretett miniszterelnöke képes e két tényező kapcsolatáról érdemben elmélkedni. És ha már úgyis róla van szó, még egy utolsó fejcsóválás részemről belefér ebbe a prekarácsonyi állapotba, ugyanis a világvége eljövetelével kapcsolatos félelmeimet nem igazolta a maja bölcsesség: kénytelen voltam beérni Marilyn Manson – Eustach-féle kürtömet simogató – zenének álcázott hörgésével. Erre szerintem tökéletesen rímel az a vérlázító, öntelt elégedettség, amellyel Orbán Viktor vasárnap fejében a közszolgálati rádió hanghullámain szólt hozzánk és megállapította, hogy hátradőlhetünk, minden sínen van és különben is, rock and roll.

Igy a világvége utáni, és karácsony estéje előtti átmeneti időszakban eltévelyedve, a sajtos pogácsa illatának ellenállva, még egy utolsó kísérletet teszek arra, hogy épeszű embernek gondolván magam, megpróbáljam ép ésszel felfogni azokat a gondolatokat, amelyek Orbán száját el bírták hagyni. Vasárnap reggel, baszki.

Hogy miszerint két és fél év legnagyobb hőstette éppen az oktatás átszervezése volt. Gondolom ezért van az, hogy tehetséges gyermekek, szerető szülők és odaadó tanárok országában utcai tüntetéssé fajult az oktatási rendszer Fideszes átszervezésével kapcsolatos elégedetlenség. 2013 legnagyobb vállalása következésképpen csak az lehet Orbán szerint, hogy gördülékennyé kell tenni a szisztémát. Azt, amelynek része a felsőoktatási rendszer is, és amely jelenlegi under construction formájában egyértelműen kirekeszt, meggátol, határt szab és méltánytalanul predesztinál.

És szólt az Úr: a szegénységből csak munkával lehet kijutni (anyám, borogass!), a devizahitelesek viszonya a komcsikkal örihari által sújtott (elmúltnyócév), ha az ajtót eltorlaszolják Brüsszelben, akkor a magyar érdekkel a homlokunkra festve bemegyünk az ablakon,  Európa mostohán bánt a magyar emberekkel, ennek a spekuláns és könyvelési trükkökkel jellemezhető Európának pedig vissza kell térnie a keresztény gyökerekhez. Summa summarum: „az elmúlt két és fél évben sikerült Magyarországot úgy átszervezni, hogy 2013-ra már gazdasági növekedésben lehet reménykedni.” (apám, hozd a vizet!)

Nagyfene karácsonyba hajló adventi reménykedéseink kellős közepén bármennyire fantasztikus kommunikációs bravúrnak  tekinthetem ezt a megszólalást,  ettől még az általam érzékelt rögvalóság az, hogy sikerült  egy szociálisan páratlanul érzéketlen politikával a gazdagokból még gazdagabbat csinálni. Mindenhová pártkatonákat bevinni, mindent felforgatni, lefejezni, pofán törölni.

Nem sokkal azelőtt, hogy a tömjénfüst felszállt volna a nemzet rádiójában, a Helsinki Bizottság társelnöke, Ben Cardin éppen Magyarország bűnlistáját sorolta az amerikai szenátusban. Tudom, Cardin a no face no name no number emberek kategóriáját gazdagítja a nemzeti érzelmű oldal kisajátítói szerint, de ha már a számvetés adventi csöndje körbelengi a fejünket és lelkiismeretünket, mondjuk el halkan: nagyon fasza, hogy rezsicsökkentés, végtörlesztés, árfolyamgát, melldöngető öntömjénezés arról, hogy mi minden köszönhető a Fidesz kormányzásnak. De mi a vér is van tulajdonképpen ezzel a magyar demokráciával?

Ahol több mint 360 vallási szervezetet fosztanak meg a regisztrációjától.

Ahol a bírák tömeges elbocsátásával kapcsolatos széleskörű tiltakozás ellenére még mindig nincs jogorvoslat egyetlen elbocsátott bíró számára sem.

Ahol az antiszemitizmus elleni harc bíróság elé állítással járhat.

Ahol az új választási szabályozás tiltja a kampányhirdetéseket a kereskedelmi tévékben és rádiókban, miközben felfoghatatlanul terhes választói regisztrálást, és a választásokra felügyelő helyi választási bizottságokra korlátozásokat vezet be. Milyen ország ez?

Tudom, hogy irreleváns aspektusok ezek egy magával a végsőkig elégedett vezér szempontjából, ám engem (a kisebbségi lét okán is) marhára nyugtalanít az, ami Ben Cardin-t is:

„Nehezen tudom elképzelni, hogy a zsidók, a romák és a többi kisebbség biztonságban lesznek, ha nem garantálják a sajtó- és a vallásszabadságot, a jog uralmát, az igazságszolgáltatás függetlenségét, és a demokráciához szükséges fékeket és ellensúlyokat.”

Amint kifejtette, Orbán és kormánya számára fontos, hogy küzdelmüket

"ne fogcsikorgató izzadságszag, hanem a keresztényi derű hassa át”.

Nos két karácsonyi vállveregetés között el lehetne merengeni azon, hogy a fenti létbizonytalanság milyen viszonyban van a keresztényi derűvel?

Én pontosan tudom, mekkora szolgálatot tett az elmúlt két és fél évben ez a keresztényi derű a magyar-magyar gyűlölködés meghonosodásának szűkebb-tágabb családomban, hazámban, éppen ezért fogcsikorgatóan izzadságszagúnak találom ezt az évértékelő számba menő vasárnapi igét.

Viktor barátom! A semmihez nem hasonlítható sikertörténetek ecsetelése helyett, időszerű volna leszállni a falvédőről! Nekem mondjuk nem okoz gondot ez a szájtépés így karácsony hajnalán, és nem is várom el tőled, hogy a karácsony kedvéért kivetkőzz mindenkori önmagadból, de pihenj meg egy kicsit! Ez már tényleg nagyon ciki.

Boldog karácsonyt! Folyt. köv.

A bejegyzés trackback címe:

https://hacsaknem.blog.hu/api/trackback/id/tr104979304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása