hacsaknem

Az a helyzet, hogy 32 nap maradt még a romániai helyhatósági választásokig. Hogy csak péntektől kezdődik hivatalosan a kampány, az senkit nem akadályoz meg abban, hogy már most nyomja, ahol tudja, ahol nem, a sódert. Politikamentesen természetesen. Konkrétan engem a Kolozsvári Magyar Napok idei terve kapcsán megjelent híradás gondolkodtatott el azon, (ha még szükség volt rá) hogy mennyire lesüllyedt némely embertársam a majdhogynem gerinctelen, csúszómászók kategóriájába.

Induljunk ki abból, anno azzal mosták az agyamat, többünk agyát, hogy a második, harmadik, isten tudja hányadik erdélyi magyar pártalapítás történelmi szükségszerűségből fakadt, az úgynevezett nemzetpolitikai követelés valóra váltása okán. Közel másfél évvel ezelőtt ezt olvashattuk példának okáért egy jobboldali erdélyi hírportálon (jó lesz nem elfelejteni!!!):

„Ott van továbbá a tudatos klientúra-építés során kialakított médiaholdudvar, gazdasági háttér és román hatalmi kapcsolatrendszer. (megj: mármint az RMDSZ oldalán) Másik oldalon az EMNT a maga nemzetpolitikai igazságaival és Tőkés László erkölcsi-politikai tekintélyével. Ami nem kevés, de nem is elegendő ahhoz, hogy Markóékat rákényszerítse adott szavuk betartására. Ahhoz több kell: lehetőség az önkormányzati valamint az országos választásokon való indulásra, mivel Markóék csak az erőből értenek.”

Ma, ülök és nézek ki a fejemből. Kolozsvári magyarként keresem a messzi távolban Tőkés László erkölcsi-politikai tekintélyét, amellyel a klientúra-építés ellen foggal, körömmel, ököllel szembeszáll. Amellyel felhívja az összes figyelmet, hangsúlyozza, kijelenti, megállapítja, és nyilatkozatban elítéli a „klájentúraépítést”. Én hülye, sok hülye erdélyi magyar, el is hittük neki. Ki ideig-óráig, ki mai napig imádja a bálványt, az értelmesebbje soha egy percig sem vette be gyomrilag a maszlagot.

Kolozsváron a nepotizmus és a klientúra-építés elvét határozottan elutasítva, a hitelesség nevében, a tiszta kéz és tiszta lap elmélet alapján Tőkés László unokaöccse, Gergely Balázs az EMNT-ből kifejlődött EMNP polgármesterjelöltje. Aki öndefiníciója szerint nem tenyésztett profi politikus és mint ilyen, az a véleménye, hogy pont az ilyen tenyésztett  állatfajból van elege az embereknek. Bravó! Akkor azt szeretném megkérdezni, hogy a Tőkés László házi tenyészetéből kikerült unokaöccs és a városi tanácsosi lista negyedik helyezettje - Zsigmond Ilka unokahúg - miként került egy állítólag demokratikus belső előválasztáson ilyen nagyon előkelő helyre? Tőkés házi farmja nem minősül tenyészetnek? Mindenki, aki e ragyogó elme és karakter áldásos klientúra-építés elleni harca során jutott funkcióhoz, az valójában szóra sem érdemes? Csak az a gáz, és tré, ha az ellenkező oldalra vetül valamilyen, akármilyen korrupció-gyanú?

Már csak azért mondom ezt, mert ugye arra is emlékeznünk kell   – bármennyire is nem szeretik egyesek – hogy Tibi, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az EMNP-EMNT Kft, családi vállalkozás hátországát biztosító Demokrácia Központtal éppen a "véletlenül" kiderült nepotizmus-gyanú miatt hozható szoros összefüggésbe. (Zárójel: ő sem tenyésztett politikus, csak néhány évig csücsült a román parlamentben RMDSZ polóban) Engem különösebben nem érdekel, hogy Tibi fia, vagy Laci unokaöccse, a Fidesz leányvállalatainak vezetői, vagy kevésbé vezetői minőségükben milyen pénzeket kaptak, és kapnak jelenleg is. Természetesen nem klienteláris alapon, hanem mert olyan szépek, ügyesek, okosak, és mert simán megérdemlik.

Lássuk be, kedveseim, hogy a lojalitás minden esetben az osztogatás meglététől, avagy hiányától függ. Orbán Viktornak lényegesen több pénze van arra, hogy szétverje az erdélyi magyar közösséget, mint gondolnánk. Következésképpen az EMNP ilyen irányú lojalitását értem, megértem, és gratulálok hozzá. Miként az a népi bölcsesség is megfontolandó, hogy az ember mindig az iránt lojális akit d*g, vagy esetenként aki d*gja.

Mert lényegében így jutok el ma az idei Kolozsvári Magyar Napok bejelentéséről szóló paródiába illő mozzanathoz. Hátam mögött az elmúlt hetek összefogás-nem összefogás hullámaival és rengeteg ocsmány levélváltásával. Amikor kígyót-békát rámondtunk a politikai ellenfélre, utána meg rezzenéstelen pofazacskóval, nagylelkűen felajánlottuk az együttműködést és a nemzetpolitikai célzatú összefogást. Ma Gergely Balázs, az EMNP kolozsvári polgármesterjelöltje, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, az önmagát  a  Kolozsvári Magyar Napok egyedüli főszervezőjének kikiáltó, tenyészeten kívüli cég(társ)tulajdonos az irónia és cinizmus legvadabb határait is megszégyenítve kedves felesége balján bejelenti: idén is lesz KMN. A politikamentesség dicséretes elve szellemében segítségére volt a részletek nyilvánosságra hozatalában a KMN fesztiváligazgatója is, Sánta Levente, aki (mit ad isten?) a városi jelölt-lista harmadik helyén áll.

Ez csak azért téma, mert a kedves feleség nem más, mint Fekete Emőke, a megyei tanács jelenlegi alelnöke, aki a Gergely-Tőkés-félék által gyűlölt, megvetett RMDSZ színeiben ül még egy kis ideig a nevezett funkcióban. Ez a családi idill valóban majdhogynem romantikus, annál is inkább, hogy cseppet sem zavarja az EMNP trónörökösét, hogy neje a másik oldal fele elkötelezett (?) Nekem viszont émelyeg a gyomrom ettől az arrogáns, agresszív önmarketingelési színjátéktól, ettől a frontális pofámba röhögéstől. Tőkés tenyészete ilyen módon képzeli a feddhetetlen, tiszta politizálást. Hogy egy kis kampányért, bármire képesek vagyunk. Hogy ahol tegnap elvégeztük a dolgunkat, onnan ma akár enni is képesek vagyunk. Hogy ami sok ember, több meggyőződés egyaránt kemény munkájának gyümölcse és eredménye, egyszerűen kisajátítható.

Összegezve, és a Gergely-Tőkés-Zsigmond-Toró Kft politikai nyelvére lefordítva: a családi vállalkozásokkal abszolút semmi baj nincs. Ami családban marad, az nem kerül családon kívülre. A Kolozsvári Magyar Napok megrendezése egy nagyszerű dolog. A kettős mérce, a hazugság és a választók tudatos félrevezetése viszont elítélendő. A hitelesség és a gerincesség politikai tőkévé konvertálása meg nem abból áll, hogy elítéljük ama klientúra-építést és nepotizmust, amely rólunk első ránézésre lerí. A helyetekben én ezek után nagyon meggondolnám, hogy miket hazudozok a tisztelt kolozsvári magyar választópolgár szemébe. Mert jó hogy kampány van, de nemzetpolitikai csúsztatásotok és kétszínűségetek viszont előbb-utóbb megakad a hülyére vett emberek torkán.

De tényleg...a Kolozsvári Magyar Napok is egy elvek nélküli, politikai alapon szerveződő családi vállalkozássá degradálódik?